Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

193

nem kénytelenek hazulról távozni, sohase tegyék pedig ezt férjök engedélye nélkül. Végül ne feledjék, (és ebben áll kiválóképen a hitvesi kötelék), hogy Isten után senkit annyira nem kell becsülniök, tisztelniük és szeretniük, mint férjüket, akinek is mindenben, ami a keresztény jámbor- sággal nem ellenkezik, a legnagyobb örömmel szolgálni és engedelmeskedni kötelességök.

Az említett három főcélon kívül még van a házas- ságnak több mellékes célja is, ami ugyan nem tartozik lényegéhez, de azzal együtt jár. A lelkipásztor csak arra ügyeljen, hogy a házasságkötésnél ne engedje ily mellékes cél kizárólagos kitűzését, minthogy egynek a három főcél közül benne kell a jegyesek szándékában foglaltatnia —- mond Grollowitz idézett lelkipásztorkodásában — ha azt akarják, hogy házasfrigyök érvényes legyen. Ha e mellékes célok alá vannak rendelve a főcélnak, úgy amint kell is, akkor semmi kifogást sem lehet ellene tenni. Erre vonat- kozólag mondja a római káté:1 Ha ezen indító okokhoz még mások is járulnak, amelyet, vagy melyeket valaki házastársa választásánál kiköt, pld. azon óhaja, hogy örö- köse legyen, vagy gazdagság, szépség, magas rang, rokon elvek és erkölcsök, ezeket nem lehet kárhoztatni, minthogy a házasság szentségével nem ellenkeznek, mert Jákob par- triarkát sem rója meg a szentírás, hogy Rákéit, szépségéért, Lia elébe helyezte.

7. §. 6. A házasság előnyei vagy javai. (Bona matrimonii.)

Sz. Ágoston e háromban foglalja össze a házasság javait:1 2 fides, proles, sacramentum: hitvesi hűség, nemzet- ség és szentség.

A hűség: hogy t. i. a hitvesen kívül senkivel együtt- élni nem szabad; nemzetség: hogy t. i. a frigyből gyér- mekek származnak, jól ápoltatnak és vallásosan neveltet1 P. 2. c. 8. qu. 13.

2 L. 9. de genesi, c. 7. de bono conjug. c. 3—4.

Hittudományi Folyóirat. 1900.

13