Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

177

eoqne separabile, ipsumque Sacramentum in una tantum nuptiali benedictione situm esse.

Ugyanily érteményben irt IX. Pius pápa a sardiniai királyhoz intézett jegyzékben 1852. sept. 19. Hitcikkely - úgymond — hogy a mi Urunk Jézus Krisztus által a szent- sóg méltóságára emeltetett, és a katholikus egyháznak cik- kelye, hogy a szentség nem a szerződésnek valamely eset- leges járuléka, hanem magához a szentség lényegéhez tar- tozik; úgyannyira, hogy a keresztény házastársak házassága csakis a házasság szentsége mellett törvényes és e nélkül csak ágyasság. Oly polgári törvény, mely a katholikusokra nézve elkülöníthetőnek föltételezvén a szentséget, a szerző- dóstői annak érvényes voltát szabályozni akarná, ellenkezik az egyház tanításával, ennek elidegeníthetetlen jogait bitó- rolja és a gyakorlatban egy színvonalra helyezi az ágyassá- got a házasság szentségével, mindkettőt egyformán törve- nyesnek szentesítvén. Az egyház tanítása nem volna bizto- sítva és az egyház jogai nem volnának elegendőkópen meg- védve, ha a sardiniai kormány által szándékolt határozatok érvényre jutnának, t. i. hogy a polgári törvény kell, hogy az egyházilag kellőleg kötött házasságot elismerje; 2. hogy oly házasság esetén, amelyet az egyház érvényesnek el nem ismer, a felek közül bármelyik, ha magát az egyház szab- ványainak alá akarná vetni, ne legyen rászorítva, hogy az egyház részéről kárhoztatott viszonyán változtasson. Ami az első határozatot illeti, vagy azt értjük érvényes házasság alatt, amely az egyház törvényei szerint szabályszerüleg köttetett, s ez esetben a törvény rendelkezése nemcsak fölösleges, hanem ez valóságos bitorlás is volna a törvényes hatóság jogával szemben, ha t. i. a polgári hatóság akarna kutatni és Ítélkezni afelől, hogy mely esetben forog fenn egyházilag érvényes házasság, mely esetben nem; vagy pedig azt értjük érvényes házasság alatt, amely a polgári törvé- nyék rendelkezése szerint szabályszerűen köttetett, ezen esetben meg fontos, egyedül az egyházat megillető jogkört bolygatunk meg és jogsérelmet követünk el. Ami a máso- dik határozatot illeti, megadhatnók szabadságát akármely Hittudományi Folyóirat. 1900. 12