Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Csicsáky Imre: A Divina Commedia és a Mehabberod

708 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK. VEGYESEK. vén, némelyek a kittől elszakadtak. Bisping fordítása: 0 Tkimotheus, bewahre das hinterlegte Gut, indem du meidest die heillosen leeren Geschwätze und Gegensätze der fälschlich sogenannten AVissenschaft, zu welcher Etliche sich bekennend, hinsichtlich des Glaubens irre gegangen sind. Es így magyarázza: TcaQuO-ty/.i} (az editio recepta, Elzevir, szemben a legtöbb codex-szel naqcc/.aTa!97׳5// ־;) lati- nul igen helyesen: depositum, letétet jelent, amit valakinél letétbe helyeznek, egyáltalán reá bíznak valakire, és itt a Timotheusnál letétbe helyezett, reá bízott kér. hittant egész terjedelmében jelenti, vagyis = depositum fidei. Hogy e szó csakugyan ezt jelenti, bizonyítja a parallel II. Tim. 2, 2, ahol oda utasítja az apostol Timotheust, hogy amit tőle hallott, azt ismét más arravaló férfiaknál helyezze letétbe naQa&ov, bizonyltja továbbá a contextus, mert a naoatfiy/.t! a falsi nominis scientia-val állíttatik ellentétbe, bizonyítja végül II. Tim. 1, 13. k., ahol xccb! 7TctQatt11x1] — vyiaivovreg XoyoL kifejezéssel váltakozva használtatik. Téves tehát a TtciQaQ’)]■/.!] alatt, mint némelyek teszik, Timotheus püspöki hivatalát, vagy az ezen hivatal üdvös viselésére adott malasztot érteni. E szerint a kér. vallásban egy letét, depó- situm, az egyház tanítóhivatalánál, elüljáróinál letétbe helye- zett és őrködésükre, gondjaikra bízott kincs, amelyet híven, megőrizni és amint az illető elődjétől élő szó útján vette át, úgy kell átadnia tisztán és sértetlenül« utód jának. Tehát a kér. vallástan rendes átszármaztatási módja a szájhagyo- mány, az élő szóbeli tanítás, époly kevéssé meríthető a szentírás holt betűiből, mint a tiszta észből. Ezekből lát- ható, mily találóan van a kath. hittannak a hagyományról szóló tana ez egy szóval naoad'i;/.)! kifejezve. Igen szépen kifejtette ezt már lerini sz. Vince: Com- monit. cap. 17: Depositum, inquit Apostolus, custodi. Quid est depositum? i. e. quod tibi creditum est, non quod: a te inventum; quod accepisti, non quod excogitasti; rem non ingenii sed doctrinae, non usurpationis privatae sed publicae traditionis, rem ad te perductam non a te prolatam, in qua non auctor debes esse, sed custos, non institutor sed

Next

/
Thumbnails
Contents