Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Kudora János: Magyar egyházi szónokok
«92 KÜDORA JÁNOSelmés fordulattal tér át a beszédtárgyra s terjeszti elő tételét. A beszédtárgy rendesen három külön tétel, hol egymással rokon, hol egészen független fogalommal. Egységes beszédtárgy kidolgozása kivételes. Ehhez képest a tárgyalás is rendesen három, néha több részre is oszlik. A kitűzött beszédtárgy felett a szónok feltétlenül uralkodik, azt alaposan ismeri, szigorú logikával, nyugodt érveléssel gondosan és alaposan dolgozza ki. A befejezés rövid, hathatós ismétlése az utolsó tárgy legfőbb indokainak. Alaktani szempontból igen becses a torkosságról szóló beszéd,1 melynek kidolgozása ez: I. Megmondom, mi legyen a részegség, mely nagy bűn legyen, és hogy sokféle részegek vannak. II. Előhozom a részegség ellen való orvosságokat. III. Megmutatom, minémű jelekből ismertessék meg a ró- szegség, hol az álorcásokról is szólok.« Úgyszintén az egy- házról szóló hitágazatos beszéd is.1 2 »Megmutatom, hogy csak az egy római ecclesia az igaz anyaszentegyház. II. Megbizonyítom, hogy az igaz ecclesia el nem fogyhat. III. Okait adom, miért nem tévelyeghet az igaz anyaszent- egyház.« 4. Beszédeinek irálya és előadása. Káldi a maga beszédeinek irályáról így szól: »Az udvari ékesszólásra sem nem érkeztem, sem nem erőiköd- tem; nem gondolván azokkal, kik az egyszerű igaz tudó- mányt nem kedvelik, hanem viszkető fülök lévén, az embeyi bölcseségnek capragos igéiben gyönyörködnek ; hanem azok- nak igyekezvén szolgálni, kik Isten igéjének hallgatásából, vagy olvasásából, vagy életüket akarják megjobbítani, vagy az elkezdett jóban kívánnak gyarapodni.«3 Káldi ezen szerénységével szemben legfőbb irodalmi tekintélyeink a legnagyobb elismeréssel adóznak irályának; Ballagi Mór: 1 Ötvened vasárnap III. prédikáció. 3 Husvét ut. IV. vasárnap. II. prédikáció. 3 A vasárnapi prédikációkhoz elöljáró-beszéd.
