Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Hám Antal: Az érseki pallium
620 DR. HÍM ANTAL. menyre nem juthatunk. Mindazáltal a pallium, tekintve fontosságát, megérdemli, hogy vele mindkét tekintetben foglalkozzunk. I Az érseki pallium, mint egyházi ruha. A pallium szó eredete és jelentése. Nem tartozik ugyan szorosan véve tárgyunkhoz, hogy a pallium szó eredete és jelentése után kutassunk, mégis a teljesség szempontjából talán nem lesz fölösleges mind- kettőről nehány szót előrebocsátani. Honnan ered e szó: pallium? Kétséget sem szenved, hogy a nomina derivata közé tartozik, de hogy mi a gyökere, erre nézve a vélemények eltérnek egymástól. Azoknak a szófejtése, a kik latin gyökérből vezetik le, inkább kalandos, mint igaz. Hogy a palam szóból szár- mázott volna, mint Sopranus állítja, abból az okból, hogy a pallium a legfelső ruha volt s így legelőbb is ez tűnt az emberek szemébe,1 — épp oly kevéssé valószinű, mint hogy gyökerét a pellis szóban kell keresni, »quia prius super indumenta pellicia veteres utebantur, quasi pellea«.2 Ezek csak olyan naiv szószármaztatások, melyeknek semmi nyel- vészeti alapjuk nincs. Azok járnak a helyes úton, a kik a görög nyelv szó- kincsében keresik a gyökerét. Tertullián is azt irja, hogy a pallium szó az általa jelzett ruhával honosodott meg a rómaik között.3 A pallium és palla közötti rokonság első pillanatra észrevehető, tehát mindkettőnek közös gyökérrel kell bírnia. A palla szót Varro kétféleképpen származtatja: a palam-ból és a görög na'/.biv igéből, a melynek értelme vibrare, remeg, rezeg. Az előbbi meg nem állhat, de az utóbbi sem Varro 1 Sopranus De re vestiaria c. SÍ. * S. Isi l. Hisp. Etymolog. L. XIX. o. 24. (Migne LXXXII. 689.). a Tcrtull. De pallio c. 3.
