Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Hám Antal: Az érseki pallium

AZ ÉRSEKI PALLIUM.

621

magyELrázatával, ki Serviusnál mondja: »Rectius «.to top ná/Jnv vibrare, ab irrugatione et mobilitate, quae est in fine hujusmodi vestium, et pedibus in incedendo vibrari et jactari solet«.1 Vanicek szerint a palla a pannus, nijvog (szövet) szókkal függ össze,1 2 3 s így a palliumnak is ez lenne a gyökere. De úgy látszik, hogy az elnevezés inkább e ruha felvevési módjára vihető vissza. Ilyen elnevezésekkel más nyelvben is találkozunk (v. ö. felöltő). Gyökere e szerint a görög rráklup, mely nemcsak rezeg, hanem dob. átvet jelentéssel is használatos.8 Belőle képződött a latinos végű pallium, melynek értelemben megfelel a magyar általvetö.

Jelentése a latinban a legszélsőbb határok között ingadozott.

Általános értelemben a rómaiak bármiféle takaró, fedő jelzésére használták.

Propertius az ágytakarót nevezi palliumnak:

Tum queror in t.oto non sidere pallia lecto.

Lucis et auctores non dare carmen aves.

L. IV. Elég. III. 31. 32.

Ugyanezt a jelentést megtaláljuk Ovidius4 5 —- és Suetonius- nál,® s magában a szentírásban is.6

Szemfedöt és halotti ruhát7 is jelentett s egyéb máson

1 Facciolati-Forcellini Tot. Latinitatis Lex. Schneebergae. 1833

Tom. III. s. v. Palla.

3 Braunnál: Die pontificalen Gewänder des Abendlandes. Frei- burg im Big. 1898. IV. 2. S. 137. not. 1.

3 Seiler Vollst. Griech.-Deutsch. Wörterbuch. 7. Aufl. Leipzig. 1879. S. 478. s. v. miXXw.

* Ovid. L. 2. Eleg.

Esse quid hoc dicam, quod tam mihi dura videntur Strata, nec in lecto pallia nostra sedent.

5 Sttef. Nero c. 48. Receptus in proximam cellam, decubuit super lectum, modica culcita, vetere pallio strato instructum

6 ־Ruth III. 4. Quando autem ierit ad dormiendum, nota locum,

in quo dormiat; veniesque et discooperies pallium, quo operitur a parte pedum. Cf. íz. XXVIII. 20.

י Szt. Jeromosnál olvassuk (Vita S. Pauli Eremitae!, hogy szt. Pál kérte szt. Antalt, hogy abban a palliumban temesse el, melyet