Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI lURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 473 tésében (ut revelationem seu fidei depositum sancte custo- dirent et fideliter exponerent). A másik pont, a miben az assistentia divina az inspira- tiótól különbözik, az, bogy az utóbbinál az emberi teve- kenysógnek, szellemi közreműködésnek, nyomozásnak, egy- bevetésnek, fontolgatásnak, oknyomozásnak s általában a gondolkodás összes logikai műveleteinek szabad tere nyilik; sőt, mint magából az »assistentia« szóból következik, az emberi ténykedés és szellemi munkálkodás szükségszerűleg feltételeztetik ; az ember itt nem játszik oly passiv szerepet, mint az inspiratio esetében, hanem tevékeny önműködő szerepet visel és ezt támogatja, vezérli és felvilágosítja a Szentlélek az ő közreműködésével. Némelyek épen annyira mennek, hogy valamely ex cathedra hirdetett hitelvi vagy erkölcstanbeli határozmány érvényességi feltételéül szabják, hogy a pápa minden lehető emberi eszközt igénybe vett legyen az eldöntendő kérdés tisztázása körül; nevezetesen, hogy a fennforgó hitelvi kér- dóst a ius divinum írott és nem Írott forrásaival össze- hasonlította, Isten segedelmét külön e célból hozzá intézendő imával kikérte, a dolgot alaposan és gondosan átgondolta és összevetette, és az isteni jogban járatos férfiak, kiváló theologusok, a bíborosok, és — mint némelyek, így Schulte is, tartják — a római egyház papságának, illetve a szom- szédos püspököknek tanácsát és véleményét kikérte legyen. Ez az álláspont azonban, ilyen alakban legalább, té- vés. —■ Mert bár egyénileg lelkiismeretben — in foro conscientiae — kötelezve van ugyan a pápa a kérdés tisz- tázásának és alapos, minden oldalról való megismerésének összes eszközeit igénybe venni, nevezetesen az általában megígért isteni segedelmet külön, esetről-esetre kikérni, a dolgot beható vizsgálat és tanulmány tárgyává tenni és esetleg szakavatott férfiak tudományos felvilágosításait is meghallgatni; ennek rendszerint nyomát is találjuk hitelvi határozatok szövegében, hol ilyen szavakkal kifejezést nyerni: »divino tam privatis nostris, quam publice indictis precibus implorato praesidio« és »re mature discussa de
