Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
474 DR. HORVÁTH ISTVÁN. nonnullorum venerabilium fratrum S. E. E. Cardinalium consilio et auditis complurium in S. Theologia Magistrorum suffragiis« stb. Azonban ezen körülményeknek kifejezett felsorolásától, illetve az említetteknek tényleg megtörténté- töl a hitelvi határozmány érvényességét vagy hatályát függővé tenni és szükségképi (érvényességi) előfeltételül szabni: téves felfogás volna. Mert egyfelől Krisztus a Péternek odaigórt isteni segedelemnek semmiféle előfelté- ■telét nem szabta ki, hanem azt apodictice, feltétlenül ígérte, midőn monda: »Imádkoztam érted, hogy meg ne fogyat- kozzék a hited és te majdan megtérve, megerősítsd atyád fiait«. (Lukács XXII., 32.). Nem szabad tehát a csalatkoz- hatatlanság érvényességi feltételéül felállítani olyas valamit, ami a csalatkozhatatlanság megalapítására szolgáló isteni ígéretben magában megemlítve nincsen. Másfelől ezen feltételek tényleges betartása, a pápa személyes vizsgálódásának, buzgóságának, kutatásainak mór- téke és minősége szorosan véve úgy is kívül esnék az ellen- őrzés határvonalain; ha ezen előfeltételek fenforgásának megállapításától tétetnék függővé valamely hitelvi határoz- mány érvényessége és kötelező volta: úgy egyáltalán a pápai infallibilitás a gyakorlatban illusoriussá, kérdésessé válnék, mert egyesek tétetnének birákul a pápai constitu- tiók érvényességének, hatályának és kötelező erejének meg- állapítása kérdésében. — A pápa hitelvi határozatainak érvényességét és kötelező voltát ily alaki kérdésektől függővé tenni nem lehet. Különben is felesleges annak kutatása, vájjon a pápa mindeme alaki kellékeknek tényleg eleget tett-e, s ha igen, mily módon és mértékben. Hanem teljesen elegendő annak kétségtelen és hiteles megállapítása, hogy egy bizonyos hitelvi vagy erkölcsi tanról szóló kérdésben a pápa ex cathedra nyilatkozott.1 Ha ez megállapíttatott valamely pápai határozmányról, akkor azt minden további kutatás és aggály vagy töprengés nélkül csalatkozhatatlannak 1 Lásd Martin i. m. 18. és 19. oldalait és Phillips »Kirchen- recht«, 1846. II. kötet, 339. és 340. o.
