Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
42 DR. HORVÁTH ISTVÁN. történt, hogy a Constitutio dogmatica prima de ecclesia Christi a pápa joghatóságát és legfőbb, csalatkozhatatlan tanítói hivatalát tárgyalja. A kész javaslat megbírálásánál egyes hangok emel- kedtek a kisebbségi atyák soraiból, erélyesen sürgetvén, hogy vagy ugyané constitutio keretében, vagy egy csato- landó és az előttük fekvővel együttesen tárgyalandó újabb külön fejezetben a püspökök rendi és joghatósági jogai lehető tüzetesen kifejtessenek. Ez az előterjesztés nem vétetett ugyan figyelembe, azon egyszerű okból, mert a püspökök jogállásáról — úgy rendi, mint joghatósági tekin- tetben — egy egész különálló fejezet volt tervbe véve; a mire mutat a cím is »constitutio prima«, mely szükség- képen legalább egy második constitutio alkotását feltételezi. Azonban ez az idők viszontagságai, az egyházállam elfog- lalása, a porosz-francia háború kitörése, és a vatikáni zsinatnak ezen okokból 1870. okt. 20-án történt felfüggesztése követ- keztében létre nem jöhetett. Mindazonáltal a püspöki jogkör e hitelvi szabályozásának abbanmaradásából a püspöki intéz- mény hátrányára következtetést vonni nincs helyén. Ennek útját állja első sorban a pápai primátusról rendelkező hitelvi határozmánynak egy szakasza, egy ú. n. clausula salutaris, mely így hangzik: »Tantum autem abest, ut haec Summi Pontificis potestas officiat ordinariae ac immediatae illi episcopalis iurisdictionis potestati, qua episcopi, qui positi a Spiritu Sancto in locum Apostolorum successerunt, tanquam veri pastores assignatos sibi greges, singuli singulos, pascunt et regunt, ut eadem a supremo et universali pastore asse- ratur, roboretur ac vindicetur, secundum illud Sancti Gregorii Magni: Meus honor est honor universalis Ecclesiae, Meus honor est fratrum meorum solidus vigor. Tum ego vere honoratus sum, cum singulis quibusque honor debitus non negatur«. A vatikáni zsinat tehát, mint ez idézetből kive- liető, a tridenti zsinat nyomdokain járva, fentartás és hát- gondolat nélkül szintén elismeri a püspöki intézmény isteni eredetét, mondván, hogy ők a Szentlélektől odahelyeztetve, az apostoloknak utódaiként szerepelnek; elismeri nem kevésbbé
