Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 43 azt is, hogy a püspökök mint valódi pásztorok, rendes és közvetetten joghatósággal igazgatják és kormányozzák a reájok bízott nyájat, és végül biztosítja őket arról, hogy a pápa legfőbb és egyetemes joghatósága ezen pásztori működésüknek ártalmára és csorbítására nem lesz, sőt ellenkezőleg azt szilárdítja, megerősíti és oltalmazza. Ezzel tehát alapjukban megdőlnek azok a kisebbség részéről táplált aggályok, mintha a rendes és közvetetlen pápai joghatóság összeférhetetlen volna a püspökök önálló, saját és rendes hatóságával. Tehát miként alakul ezek szerint a viszony az egyház- alkotmány e két sarkalatos és alapvető tényezője : a pápaság és püspöki intézmény között? A pápa egyetemes joghatósága kettős vonatkozásban és minőségben nyilatkozik meg és pedig: mint egyetemes legfőbb kormányzó, intézkedő hatalom, és másfelől mint a joghatóság alsó fokozataiból (hierarchia iurisdictioni) feljebb- vitt egyházi ügyeknek felülbírálója, tehát mint felebbezési — és pedig legvégső, utolsó — fórum. A pápa joghatósági hatalmának előbbi megnyilatkozása szerint valósággal egye- temes püspök szerepében lép szemünk elé; ő püspöke az egész katholikus világegyetemnek ; tehát püspöki joghatósága kiterjed 1. területi szempontból: minden talpalatnyi földre, hol a katholikus Egyháznak bármily kezdetleges, vagy bármily fejlett szervezete van, vagyis kiterjed minden egyes egyházmegyére, akár mint rendezett, végleg megállapított püspökség, akár pedig mint a katholicizmus újonnan hódított területe, mint a katholikus hittérítők által Krisztus tanának magvaival frissen bevetett föld, tehát mint ú. n. missió- terület, (missiones, stationes) apostoli praefectura, vagy apostoli vikariátus jelentkezik. Bizonyos azonban, hogy ezen felsorolt különféle egyházterületi szervezetekkel szemben más és más formában és mértékben nyilvánul a pápa legfőbb kormányhatalma. 2. Érvényesül a pápai hatóság közvetetlenül minden katholikus egyénre és pedig világiakra és egyháziakra szertartás, rang és állás különbsége nélkül (cuiuscunque ritus et dignitatis); úgy hogy bármely egyházmegye köte
