Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint

A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE.

453

dogma definimus, per divinam assistentiam fieri, ut Boma- rus Pontifex, cui in persona beati Petri dictum est ab eodem D. N. I. C. »Ego pro te rogavi, ut non deficiat fides tua«, cum supremi omnium Christianorum Doctoris munere fungens pro auctoritate definit, quid in rebus fidei et morum ab universa Ecclesia tenendum vel reficiendum sit, errare non possit; et hanc R. Pontifici* inerrantiae seu infallibili- tatis praerogativam ad idem obiectum porrigi, ad quod infalli- bilitas Ecclesiae extenditur.«■ ■— Ami magyarul így szól: A szent zsinat helyeslésével tanítjuk és mint hitelvet hir- detjük, hogy a római pápa, kinek Krisztus Urunk szent Péterben mondotta: Én imádkoztam éretted, hogy meg ne fogyatkozzék a te hited, midőn mint az összes keresztények legfőbb tanítója, az ő tekintélyével meghatározza, mit kell a hit- és erkölcs dolgában megtartani vagy elvetni, isteni segedelem erejéből nem tévedhet; és hogy a római pápa e csalatkozhatatlanságának kiváltsága ugyanarra a tárgyra tér- jed ki, melyre az Egyház csalatkozhatatlansága vonatkozik.«

Ezt kiegészíthetjük még azzal a hozzáadással, hogy a pápa és az Egyház (a közzsinat) csalatkozhatatlanságának indoka és forrása is szükségszerűen egy és ugyanaz: t. i. az isteni segedelem, az assistentia divina, a Szentlélek mű- ködóse. Hiszen a zsinatnál sem képezheti a csalatkozha- tatlanság elsőrendű biztosítékát és zálogát az emberi elme, tökélye az emberi kutatás helyessége és megbízhatósága: mert az egyes ember, — a tudományok tárházában bár- mennyit kutatott is, és tapasztalatai bármily bővek és sok- oldaluak legyenek is, emberi tekintetben, és saját erői, képességei, ítélete szempontjából nem feltétlenül mentes a botlástól, a hibától és tévedéstől. Ezért a zsinat pusztán emberi szempontból —- az isteni segedelem, assistentia divina híján — egymagában csak úgy tévedhetne, mint az egyes ember, mert egynéhány száz tévedhető ember — egy testű- letté olvadva is — ezzel még nem válik tévmentessé, mert az egésznek állaga teljesen egyező a tényezők állagával és tulajdonságaival.

Ebből elutasíthatatlanul az következik, hogy a zsinat