Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
454 DR. HORVATH ISTVÁN. sem testületi jellegéből, hanem egy rajta kívül álló erő hatásából meríti az infallibilitás adományát; ugyanabból, melynek a pápa, mint egyes ember köszönheti: az isteni segedelemnek (assistentia divina). A fentebb kifejtettekből kétséget nem szenvedhet, hogy a vatikáni zsinat meghatározása értelmében a pápa csalat- kozhatatlansága és az Egyház csalatkozhatatlansága a tárgy és a terjedelem tekintetében nemcsak hasonló, de mindenben egyező, vagyis teljesen azonos. Ebből pedig az a következés, hogy az Egyház infalli- bilitásának szabályai és elvei alkalmazandók, érvényesek a pápai csalatkozhatatlanságra is, másfelől, hogy amennyiben az Egyház csalatkozhatatlansága eddig kétes esetekre megálla- píttatni fog, ez a kiterjesztés a pápai csalatkozhatatlanság kibővülését ugyanez esetekre ipso iure maga után vonja. A theologiai tudomány, illetve az Egyház eddigi állás- pontja szerint az Egyház csalatkozhatatlansága csak erre a két kérdésre nézve gyakorolható minden kétségen felül: Ugyanis: Először: Hitelvileg, de tide, szigorúan köteles igaznak elfogadni minden katholikus, hogy a tanító Egyház csa- latkozhatatlan mindannak megállapításában és hiteles magya- rázatában, ami az ú. n. depositum fidei (hitletét) köréhez tartozó hit- és erkölcstant illeti. Másodszor: Hitelvileg, de fide, tartozik igaznak elfő- gadni minden katholikus, hogy a tanító Egyház csalatkoz- hatatlan akkor, midőn valamely tanelméletet vagy egyes nézetet, mint eretneket, (sententia doctrina haeretica) elvet és kárhoztat. Ez a két tétel, lényegében véve s végelemzésben, egy és ugyanegy dolgot fejez ki: az első pozitív, az utóbbi negativ alakban; s arta nézve, hogy e két irányban az Egyház valójában, igazán és lényegileg csalatkozhatatlan: sem a theologiai tudomány, sem az egyházi gyakorlat terén kétség nincsen s nem is lehet. Mert az Egyház csalatkoz- hatatlansága ezen két megnyilatkozásában olyannyira össze van forrva az Egyház céljával és rendeltetésével, hogy a
