Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
24 DR. HORVÁTH ISTVÁN. aquinói sz. Tamás mondja, az egyházkormányzat vonatko- zásaiban Isten helytartói. Az 53. számúban egy zsinati tag indítványozza, hogy a XI. fejezet elé egy új fejezet beszúrassók, melyben az Egyháznak istenileg rendelt kormányzatáról legyen szó és kifejtessék a püspököknek istenileg rendelt apostoli külde- tóse, mert a X. fejezet a püspökök joghatóságáról és külde- téséről csak futólag tesz említést. Az 54. észrevétel szerzője szükségesnek látná, hogy a püspökök hatóságáról vagy egy új fejezet készüljön, vagy pedig a XI. fejezet akként alakíttassák át, hogy abban a püspöki joghatóság is kifejtessék. Kívánná még azt is, hogy a világi hatalomról is említés történjék a zsinat határoz- mányában, mert a javaslat szerzői azt látszanak feltenni, hogy a pápa hatóságán kívül semmi egyéb, akár világi, akár egyházi hatalom nem. létezik. A 65. számú észrevételben öt római atya a következő óhajt terjeszti elő a javaslattal szemben: Jóllehet a római pápa rendes és közvetlen joghatóságáról szóló tan kétség- telenül igazi katholikus alapelv, mégis legvilágosabban kell azt kifejteni, hogy az ellenzők azon álokoskodásának, mintha ezen tan értelmében a püspök joghatósága saját egyház- megyéjében nem volna rendes és közvetetlen, — eleje vétes- sék. Ezt pedig kettős módon lehetne elérni, vagy az által, hogy a X. és XI. fejezet közé a püspökök jogairól és jog- hatóságáról szóló egész új fejezet *iktattatnék, elkerülésével azonban azon vitának, vájjon a püspökök e hatalmukat közvetlenül Istentől, vagy csak közvetve, t. i. a pápán ke- resztül nyerik; vagy pedig akként, hogy magában ezen, a pápai joghatóságot tárgyázó fejezetben rövidesen kifejezésre jutna az az elv, hogy ez a két hatalom, t. i. a pápai és püs- pöki, egymás mellett akadálytalanéi megfér és jóllehet mind a kettő rendes és közvetetlen, azért mégis legkevésbbé sem áll egymással ellentétességben. A 69. sz. alatt az az észrevétel tétetik a XYI. (illetve a 3. fejezet végén álló) kánonhoz, hogy belőle az utolsó rész, mely a pápa rendes és közvetetlen joghatóságáról szól,
