Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI lURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 25 egészen elhagyassák, mert ezen meghatározás értelmében minden egyházmegyének, az illető püspökön kívül, még egy jegyese volna a pápa személyében, és így ezentúl nem is léteznének többé valóságos megyés püspökök, hanem mind- annyian egyszerű apostoli helynökökké (Yicarii apostoliéi) fokozódnának le. Itt látom kellő helyét annak, hogy a Schulte fent érin- tett művében foglaltak jelesül az annak ötödik fejezetében előadottakra is habár csak rövidesen kiterjeszkedjem. De előre is tiltakoznom kell az ellen, hogy ebből az a téves következtetés vonassák le, mintha ezzel a ténnyel Schulte eljárásának komolyságát, álláspontjának jóhiszeműségét elis- merném. Mert az a vastag rosszakarat, az a sok személyes- kedés, az illendőség határain nem egyszer túlcsapongó, szén- vedélyes, éles vitatkozási modor, s a tényeknek, vágj7 ezek jelentőségének és a belőlük levonható következtetéseknek néha szándékos, rosszhiszemű elferdítése: mindezek oly jelenségek, melyek nem a tárgyilagos igazságnak, a jóhi- szemű, szenvedélyeskedést és személyeskedést meg nem tűrő tudományos vitatkozásnak ismertető jelei. Ha mégis foglal- kozom Schulte heves támadásaival, melyeket a vatikáni zsinat és annak alkotása, a Krisztus Egyházáról szóló hit- elvi határozmány kötelező volta és béltartalma ellen intéz: ez pusztán azon elvi álláspontnak kifolyása, hogy soha sem szabad kicsinyelni az ellenfélt, bármily indokolatlan és alap- tálán legyen is a támadása, és figyelemmel azon elvre, scripta scriptis opponenda. Ily szempontból nem szabad figyelmen kívül hagynunk Schulte kirohanásait sem, melyek a vati- káni zsinat törvényes és egyetemes volta, tárgyalási rend- jének szabadsága, valamint a pápai teljhatalom és csalat- kozhatlanság tárgyában készült határozata és ennek köz- kötelező érvénye ellen intózvék. Schulte ezen nézeteinek először egy kis, 43. oldalra menő füzetkében ad kifejezést, mely 1871-ben Prágában ily címmel »Das Unfehlbarkeitsdecret vom 18. Juli 1870. auf seine kirch- liehe Verbindlichkeit geprüft« jelent meg, majd pedig eg}־ már ebben előre jelzett nagyobb, forrástanulmányokkal kap
