Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Irodalmi értesítő
278 irodalmi értesítő. ben, mondja, ha vájjon a gratia excitans a szabad akarati üdvös cselekedetre physikai vagy erkölcsi befolyást gyakorol-e ? minden azon fordul meg, vájjon a gratia excitans essen- tiá-ja és existentia-ja egybeesik-e vagy nem, ez tévedés; Suarez és Molina is más-más nézetet vallanak e kérdésben, de azt nem e különbségtevésre alapítják, érthetetlen is, miért volna lehetetlen a physikai befolyás, ha a kettő (lényeg és létezés) egybeesik, ellenben lehetséges, ha e kettő közt különbség van. Ha világosságot akarunk, három kérdésre kell itt felelni: 1. vájjon az átmenő malasztnak vitalis aktusainktól különböző entitas-a van-e, vagy pedig egy természetfeletti nem szabad, de vitalis actus; 2. ha az utóbbi áll, vájjon physikai vagy erkölcsi oka a rákövetkező szabadakarati cselekedetnek? Utóbbi esetben ugyanannak physikai okául még egy külön természetfeletti concursus divin. szükségeltetik; 3. van-e gratia intrinsecus seu ex se efficax vagy nem ? Ámde Schell hittanában nem található ezekre világos felelet, miért is jogosulatlan más nézetek •kritizálása. Schell heves ellenfele a molinismusnak és a scientia médiának, ismételten azzal vádolja, hogy fatalismusra megy ki, 315., 327., 723., 725. e vád alaptalan, nem is bizo- nyitja Schell. A szabad akarati consensus oka nem a fátum, hanem az akarat a malaszttal együtt, benső igaz volta nem független Istentől, mert principiuma, az akarat és malaszt is Tőle függnek, mint minden valóság és igazság ősokától, az illető embertől is függ, mert a consensus az illető egyed időbeli cselekedete Isten örök tudásához viszonyítva gon- dolva, ergo nem megokolatlan nem fátum. — Teljesen téves, hogy a thomista Isten eszme alapján a physikai és mathe- matikai igazságok Isten-akaratára vezetendők vissza, persze a positiv aseitasból ez folyik, de a schola egyhangú tana, hogy pl. 2x2 — 4 s egyáltalán minden mathematikai és methaphysikai igazság Isten akaratától függetlenül igaz, ez a scholastica philosophianak minden compendiumában benn van. — Nem áll, hogy a molinismus szerint a rossz cseleke- detben Isten, az első ok, nem venne intrinsece et physice