Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

218

KUDORA JÁNOS.

jüket. Ki tudja, ha ez világon maradtanak volna, melyikbe micsoda ember növekedett volna? de most halált szenved- vén a Krisztusért és az ő vérekben megkeresztelkedvón, az ártatlan bárány előtt állanak mennyországban, és szüntelen dicsérik az Istent mondván: dicséret az mi széken ülő Istenünknek és az báránynak. Kern vallhatták itt ez vi- lágon nyelvekkel az ő urokat, mert meg nem adatott vala ő nekik, hogy szólhattanak volna: de vallák az ő véreknek kiontásával és annak okáért mostan az Urnák széki előtt állanak, azt mondja sz. János, és szolgálnak az Istennek mind éjjel-nappal. Jó vesztés az, ki után nagyobb nyereség következik annál, amit elvesztesz.«.1 »Uram, jo nekünk itt lennünk. Ha akarod, csináljunk három hajlékot itt, neked egyet Mózesnek egyet és Illésnek egyet. Izit érzé a boldogságnak, melyben Urunkat, Mózest és Illést látja vala, és ennek okáért nem kíván vala immár házához menni, hanem kész vala örökké ott maradni Úgy szól azért, mint- ha im azt mondanája: Tartsa dolgát Gralilea minden gyö- nyörűségével; tartsa dolgát bátor Jerusálem is, mind a templommal, mind a fejedelemséggel s mind gazdagsága- val; tartsa dolgát az egész világ minden pompáival és hozzátartozókkal.

Amint látom, itt vagyon az igaz gyönyörűség, itt vagyon az igaz gazdagság, itt vagyon minden jó és min- den boldogság, azért én sehova innét nem kivánkozom, sőt kívánok mind örökkön-örökké a te színednek és dicsősé- gednek látásában itt gyönyörködni.« 2 »Es ennek egy Mária nevű húga vala, mely Jézus lábaihoz ülvén, hallgatja vala az ö beszédét. Szépen megjelenti az evangélista, hogy e két asszonyi állat egyaránt szereti vala ugyan a mi urunkat, de különb-különb dologban mutatják vala meg az ő szerel- műket. És noha azon egy szeretet és kegyesség készteti őket, hogy a Jézusnak kedvét keresnéjék, mindazáltal egyik egyképen, s másik másképen igyekszik vala ő neki kedves- 1 2

1 Aprószentek. 1. 188. 1.

2 Ur színe változása III. 625. 1.