Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

185

nevét születése helyéről vette.1 Tanult Krakkóban és Becs- ben. Oláh M. primás szentelte pappá és nevezte ki saját iskolája tanárává; 26 éves korában esztergomi kanonok, 44 éves korában pécsi püspök, de mivel püspöki székhelye török hódoltság alatt volt, azt el nem foghalhatta. Nagyszombat- ban maradt és 16 éven át haláláig 1586. ápril. 22-ig az esztergomi érsekség administratora.

Felismervén a sajtó nagy erejét, hatását és hivatását, ezer forinton megvette a bécsi jezsuiták nyomdáját, ezt Nagyszombatban hozta működésbe, több egyházi és politikai munkán kivül kiadta egyházi beszédeit három kötetben; az első kötet megjelent Becsben 1577., a két másik kötet saját nyomdájában 1578. és 1580. Nevét ezen egyházi beszédei tették halhatatlanná; melyekről Toldy mondja, hogy »val- láserkölcsi irány, nemes népszerűség és szabályos nyelv jel- lemzik, mely gyakran művészi szépségre emelkedik.« 1 2 Egy- házi beszédei s a bennük rejlő nyelvi szépség annyii’a fel- lelkesítette Virág Benedek jeles költőnket, hogy négy egy- házi beszédét és Salve Regina magyarázatát kiadta ; ugyan- ezt tette a katholikus Hitszónok 1880. évi I. füzete.

Az egyházi szónoklás körüli buzgóságát nemcsak az jellemzi, hogy 16 éven fáradhatatlanul prédikált, hanem fényes tanúságot tesz mellette Káldi György' is vasárnapi prédiká- ciójában: »Boldog emlékezetű Telegdi Miklós pécsi püspök, kit noha fölötte igen meggyötrött volt a köszvény, mind- azáltal a prédikálást el nem hagyta.«

Mily nagy, mily tudós férfiú volt Telegdi Miklós, ezt mutatja az, hogy rövid 51 évre terjedő életben elérte a leg- nagyobb polcot, melyet egyházi ember elérhet; és hogy ezt nem a szerencse kedvezéséből érte el, mutatja három köte- tes prédikácios könyve, mely mély tudományának, sokoldalú műveltségének, fenkölt gondolkozásának, magas világnézeté- nek máig még eléggé nem méltányolt s ki nem aknázott kincsesháza.

1 Uj—M.-t.ion 1886. évf. 81. 1.

2 M. Nemz. írod. tört. 48. 1.