Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

184

KUDORA JÁNOS.

nak követője, egy Istent imádó unitáriussá lett ő maga és vele országa is.

Mig igy a hitegység oszlopától elszakadt hitujítók maguk között három vallásfelekezetre szakadtak: Luther, Kálvin és Dávid Ferenc követőire, mig idejök és alkalmuk volt zsinatok tartására, szó, irás és nyomtatás utján való vitatkozásra, mig eszméik terjesztésére a fejedelmek kegyé- bői könyvsajtók álltak rendelkezésükre, melyeknek előnyeit úgy egymás ellen, mint a közösen gyűlölt katholikus vallás támadására serényen kiaknázták: addig a katholikus vallás- nak nem voltak elegendő papjai, még Pázmány Péter is panaszkodik egyházi beszédeinek előszavában s azzal indo- kolja beszédeinek kiadását, hogy jó könyvet adjon azon világi embereknek — licentiátusoknak — kezébe, kik pap hiánya miatt olvasták fel a katholikus népnek a postillákat.

Ekkor könyörült meg az Isten a magyar katholikus egyházon s adott annak három lánglelkü férfiút, kik ékes- szólásuknak erejével s tudományával nemcsak megvédtek az árván maradt katholikus hívek hitét, hanem fényesen is beigazolták annak igaz voltát, sőt számtalan jóhiszemű élté- vedtet is vezettek vissza a katholikus egyház kebelére; ezek : Telegdi Miklós, Káldi György és Pázmány Péter. Ok a magyar katholikus egyház atyái, a magyar kath. egyházi beszéd klasszikusai s egyúttal a magyar szép prosa meg- alapítói, kikhez mint a nemes, népies egyházi beszéd meg- alapítója utóbb Szabó Imre csatlakozik.

I. Telegdi Miklós.1

Telegdi Miklós, ki a magyar irodalom egén mindig fog tündökölni, született Telegden, Biharmegyében 1535-ben,

1 Telegdi Miklós: Az evangéliumoknak, melyeket vasárnapo- kon és egyéb ünnepeken esztendő által az anyaszentegyházban olvasni és prédikállani szoktanak, magyarázatja 1—3. köt. II. kiadás Bécs 1638.

Magyar írók. Életrajz gyűjtemény. Ferenczi —Danielik.

Egyházi írók csarnoka. Zelliger.