Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

83נ

a leggyászosabb katasztrófa: a mohácsi vész, melynek csata- terén a nemzet királyával együtt elhullanak a királyhoz s az ősi valláshoz híven ragaszkodó országnagyok és püspö- kök. A mohácsi sirhalmok alá temetkezik a magyar egy- séges királyság, a nemzeti nagyság s a magyar katholikus egyház.

Az ország azon részéből, mely török hódoltság alá jut, menekülnek s elűzetnek a katholikus egyháziak és szer- zetesek.

Az uj hitért lelkesülök Zápolya János királynak hódol- nak; a katholikus valláshoz ragaszkodók Ferdinándot isme- rik el királyuknak. A németországi hosszas, vallási harcoknak jelszava és eredménye: Cujus regio, illius religio, hazánkban néhány év alatt jut eredményre. Erdélyben csak két katho- likus four: Báthory István és Kristóf hevesed magával marad a katholikus valláson.1 A hittagadók különféle elő- nyökben részesülnek, a hitükhöz ragaszkodók szigorú elbá- nást nyernek, sőt száműzetnek.1 2 A szerzetes rendekből kiló- pett barátok magukat reformált barátoknak nevezik s az uj vallás hiveinél jó állást kapnak. A hol a népet az uj vallásnak megnyerni nem tudják, ott szinleg még miséznek, az oltári szentséget kiszolgáltatják, a sz. képek tiszteletét is megengedik egyelőre. A Wittenbergi egyetem tanárai fogadalmat vesznek a magyar tanulóktól, hogy Luther hitét fogják védeni.3

Csakhamar kitör azonban az egyenetlenség az uj hit követői között. A tiszai részek magyarsága Luther hitéről Kálvin vallására tér át. Melius (Juhász) Péter kálvinista magát a katholikusok püspökének írja és mondja s ádáz- harcot viv Luther követőivel;4 addig vitatkozik ellenfelé- vei Luther tanainak védőjével: Dávid Ferenccel, mig egy napon azon veszi magát észre Zsigmond János király és országgyűlése, hogy az általa is megvetett Socin tanai1 Jakab Elek. Dávid Ferencz emléke 128. 1.

* i. h. 63. 1.

3 i. h. 169. 1.

* i. h. 109. 1.