Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

181

Az első magyar nyelvű egyházi szónokokat a sz. 1st- ván által behozott sz. Benedek rendje adta a magyar nem- zetnek. Műveiket nem bírjuk, de neveiket feljegyző a kró- nika.: István Váradról, Konrád és Albert Zalából, Kráto és Tassiló Bakonybélből. Fülöp és Henrik Pannonhegyről dicsé- retüket igy említi fel: viri literati et ungarica lingua inter- pretes expediti.

Sz. Benedek fiaihoz sorakoznak még a XII. században mint magyar egyházi szónokok a premontreiek és cisterciek. E három egyházi rend működési korából bírjuk a legrégibb magyar egyházi beszédet, az u. n. Halotti beszéd és könyörgést, mely nemcsak alapja a magyar nyelvtudománynak, hanem alaki s anyagi szempontból is klasszikus alkalmi egyházi beszéd.

A XIII. században feltűnnek a dömések és ferencren- diek, de legtöbb szolgálatot tesznek a magyar egyházi beszéd terén a kiválólag magyar szerzetesek, a pálosok.

Kétségtelen, hogy a különféle Codexekben fenmaradt részint eredeti, részint fordított magyar egyházi beszédek, kisebb-nagyobb beszédgyüjtemények és beszédtöredékek ezen kor egyházi szónokainak művei, avagy magyar Homiliarium türedékei. A Cornides, debreceni, tihanyi, veszprémi, Erdy, Döbrentei. Horváth, Kazinczy, Winkler-Codexek az irók megnevezése nélkül őrizték meg számunkra azoknak mun- kait s igy nem tudjuk, hogy azoknak egyik-másik egyházi beszédét ki irta.

Ez időben magyar egyházi szónokok beszédeiket és beszéd-gyűjteményeiket az egyház s az akkori világ-iroda- lom nyelvén latinul is adták ki, különösen külföldi nyom- dákban, mint Michael de Ungaria 1482- 1499. és Lerkai Osvat 1497-ben. Szorgalom és. tehetségben felülmúlta őket Temesvári Pelbárt sz. ferencrendi hires egyházi szónok 1504.

Hogy magyar nyjelven elmondott beszédeik csakis latin fordításban maradtak reánk, ezen kevésbbé fogunk csodál- kozni, ha meggondoljuk, hogy sz. Bernát beszédeit is latin fordításban bírjuk.

A magyar kath. egyház ez időtájt elég jól volt szer