Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAG-YAK, EGYHÁZI SZÓNOKOK. 1

ár Katii, egyház alapítása azon korba esik, midőn egyházi beszéd terén a N. Károly császár párán- Alkuin által irt Postillák képezték egész Euró- pában az egyházi beszédek mintáit és forrásait. E postillák azonban inkább ötletszerű erkölcsi tanítások és evangéliumi magyarázatok voltak, semmint egyházi beszédek.

Ezen gyarló segédeszközzel kezükben, ám de szivük- ben lángoló hittel és törhetetlen bizalommal, siettek hazánkba részint saját buzgóságuktól vezettetve, részint a sz. király István által hivatva az első igehirdetők a nemes magyar nemzet megtérítésére. Itt uj és nagy akadály gördült műkő- dósük elé: a magyar nyelv nem ismerése; ezen úgy segí- tett a sz. király, hogy eleinte 6 maga magyarázta jóságosán népének az ige-hirdetők sz. beszédeit s egyúttal gondoskodott, hogy a hittérítők magyarul és a magyar emberek latinul megtanuljanak, kik a hittérítőkkel járva, azoknak beszédeit nyomban magyarul tolmácsolják.

A karthausi krónikája azon kor prédikálási módját így adta elő: két szószék állt egymással szemben a tem- plombán, egyiken a latin szónok, másikon a tolmács foglalt helyet. Gellert »a király előtt, hol ott voltának mind az magyar urak oly nagy, jeles, szép és bölcs prédikációt tőn, hogy mindnyájan csodálkoznak vala rajta.«/

1 Toldy : a magyar nemzeti irodalom története. Lányi —Knauz : Egyháztörténet. Danielik és Ferenczy : Magyar írék.

2 Hummer Nándor. Imre herceg élete.