Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Nyőgér Antal: Egyházi könyvtilalom

150 NYÖGÉR ÁSTÁL. tott, fölujítá Tertnlliánnak téves tanát a generationalismusról. a Genesist allegóriái értelemben magyarázta, a régi egy- házi énekek helyett új psalmusokat készített. Nazianzi sz. Gergely püspök ez ellen szóval és írásban tiltakozott és- Clenodius püspöknek írt levelében meghagyja, hogy ö is tiltsa el ezeket, az uj eretnekséget tartalmazó énekeket és könyveket.1 Damasuspápa (366—384.) a keleti püspökökhöz intézett levelében elitéli az eretnek Apollinarist, és minden tőle• származó ilynemű iratot eltilt és megparancsolja, hogy ügyeljenek, nehogy az a nép között terjedjen.2 Sosomenus egyháztörténelemíró beszéli, hogy Theodo- sius császár az I. konstantinápolyi zsinat előtt magához hivatta Nectarius igaz hitü pátriárkát, valamint a régibb és njabb eretnekségek hirdetőit és azt parancsolta nekik, hogy mindegyik a saját hitvallását írásban nyújtsa be. Ez megtörténvén, a császár előbb félrevonult imádkozni, ezt végezve és Demophilus ariánus, cyzicusi Eleusius macedo- niánus és Eunomius eretnekek előtt, ugyanezeknek eretnek- iratait széttépte, a katholikus hitvallást pedig magasztalva fölmutatta, és szigorúan eltiltotta az eretnekség terjesztését.s Jovinianus milánói szerzetes sz. Ambrus idejében hamis tant hirdetett a kegyelemről; azt állítá, hogy az ember a keresztség után nem vétkezhetik, minden jó cselekedet egyforma jutalmat nyer, böjt, papi nőtlenség, szerzetesi élet 1 S. Greg. Naz. ad Clenod. ep. 1. ap. Bar. 373. XIX. »Prolixi libri et nova psalteria Davidique ex adverso resonantia, et versuum lepos pro tertio testamento habentur. — Hae Te apud plebem prote- stari volumus, ne hominum sermonibus, veluti hujusmodi malum dissimulantes obruamur, ac pestiferum dogma propter inertiam no- stram et socordiam latius grassari atque invalescere videatur«. a Ep. Dam. ad orient. Eppos. CC. 00. ed. Col. ed. 1538. E. 237. : »Scitote, quia dudum Timotheum profanum ineruditum, Apollinaris haeretici discipulum, cum impio ejus dogmate condemnavimus, nec ultra concedimus, ejus reliquias, qualibet ratione de caetero praevalere, — et non vaniloqua, et exterminabiles quaestiones ab isto patiamini clericos vestros, aut plebem«. 8 Theodoret. L. 9. c. 18. 19. ex. Sosom. CC. 00. edit. Colon. 1538. F. 237. 238.

Next

/
Thumbnails
Contents