Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 767 félretéve, nemis a valószínűség legmagasabb fokává, hanem erkölcsileg bizonyos véleménynyé (jobban mondva: tudássá! avatják az opinio certo probabiliori. Hogy mily alapon, igazán nehéz felfogni. Először is, azt hiszem, a probabilissima, absolut értelemben véve, mégis csak több, mint a certo probabilior. Másodszor az a certo probabilior vagy a való- szinűség határain belül van, vagy nem. Ha igen. akkor jog- tálán az ugrás, melylyel neki hirtelen erkölcsi bizonyos- ságot tulajdonítunk. Ha nem, úgy nem okadatolt a szavakkal való játék s akkor nevezzék a gyermeket a maga nevén, nevezzék azt erkölcsi bizonyosságnak. így legalább nem lesz megadva az alkalom félreértésekre, melyek tulajdonképeni okát képezik a probabilisták és aequiprobabilisták között fenforgó nézeteltérésnek. Ha az aequiprobabilisták meg- engedik, hogy szabad a kevésbbó valószínűbb véleményt követni, 11a az ellentétje csak »parum probabilior« — ekkor ugyanis mondják szoros értelemben kétségesnek a törvényt — úgy kérdem, vájjon a parum probabilior és a certo probabilior, illetve, ami náluk mindegy, a moraliter certa opinio között közbeeső valószínűségi fokozatok nin- csenek ? Ha nincsenek, akkor mondhatják a certo proba- bilior opinio-t erkölcsileg bizonyosnak; de így ellentétbe helyezik magukat a logika törvényeivel, melyek, ha már egyszer a valószínűségi fokozatok alapjaira velük együtt helyezkedünk s azok egymást ellensúlyozó s kölcsönösen megsemmisítő hatását sürgetjük, a közbeeső valószínűségi fokozatokat szükségképen követelik. Ha pedig ilyenek létét megengedik, akkor a certo probabiliort alaptalanul állítják oda, mint erkölcsileg bizonyos ítéletet. Miért? Mert ha ők súlyt fektetnek, illetve számba veszik a »parum« jelzőt s e mellett erkölcsi bizonyosságot teremtő hatást tulajdoni- tanak a certo jelzőnek, a probabilisták logikusan kény- szerítve lesznek védeni a probabilissima opinio-nak legma- gasabb valószínűségi fokát s minthogy quod uni justum, alteri aequum elvének alapján ők is jelezhetik a proba- bilissima opinio-t dubie, vagy certo probabilissimának, követ- kezetesen ezt is megkülönböztetik az erkölcsileg bizonyos
