Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
768 DR. 8TUCKNER JÁNOS. ítélettől s még nagyobb joggal tagadhatják meg a certo probabilior-tól az erkölcsi bizonyosságot, amint ezt szt. Alfonz 1755-iki értekezésében tényleg teszi; mert míg a próba- bilissima opinio-ról azt mondja, hogy non excludit prüden- tem formidinem, quod contraria possit esse vera; ellenben az erkölcsileg bizonyos véleményt így határozza meg: opinio seu sententia (ut proprius dicenda est) moraliter certa est, quae omnem prudentem formidinem falsitatis excludit et cujus opposita est omnino improbabilis. De a probabilisták nem oly szőrszálhasogatók, hogy ezt a vég- letekig sürgessék. Egyéb tudományokban ugyanis, hol a szó szoros értelmében vett (metafizikai, fizikai) bizonyosság birtokába juthatni, lehet szó a valószinűség legmagasabb fokáról, mely más, mint a bizonyosság; de ahol az ember követelése mint itt, az erkölcsi bizonyosságon túl nem mehet, hiú törekvés volna a sententia probalissima absolute és moraliter certa között különbséget tenni, hiszen (legalább lato sensu) moi'aliter certa egyszersmind probabilissima absolute, melynél még nagyobb bizonyosságot igényelni legalább is nem okos. Elégedjenek meg az aequiprobabi- listák ezen engedményünkkel (ámbár könnyen azon említett vádnak teszszük ki magunkat, hogy a bizonyosságot való- szinííségek konglomerátumának tartjuk); de viszont joggal kivánjuk, hogy ne sürgessék ellenünk annyira a certo proba- bilior opinio־t, különösen, hogy ne tulajdonítsanak neki erkölcsi bizonyosságot. Ámbár ismétlem a logica szempont- jából jobb külön tartani a kettőt: opinio probabilissima és- certitudo moralis. (Folytatása következik.) Szepeshely. Dk. Stuckner János.
