Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 759 pedig főképen a határozott kifejezés-módot sürgetjük, óva- intve az olyan kifejezésektől, melyek elaszticitásukban különböző érteményre s ezzel félreértésekre szolgáltatnak alkalmat. A valószínűségről beszélve, jónak látjuk megismertetni Liberatorenak azokra vonatkozó elítélő szavait, kik a való- szinűség különböző fokainak meghatározására a bizonyos- ságot részeire, az egységet mintegy töredékeire bontják; amit kárhoztatni kell, mert a bizonyosság, tekintve a kételyt kizáró hatását, oszthatatlan s mert a specifikailag külön- böző dolgokban az egyik nem tekinthető a másik töredé- kének. Pedig a valószínűség specifice különbözik a bizo- nyosságtól s azért ennek része nem lehet. Ha igen, akkor a kettő között lényeges különbség nincsen s a bizonyosság nem volna egyéb, mint valószínűségnek konglomerátuma. Ami a tudományra nézve csak veszélyes lehet, mert száműzné a bizonyosságot s helyébe a valószínűség legfőbb fokát hagyná meg.1 Mindenek előtt szükséges, hogy egymástól elkülönítve tartsuk a valószínűséget a bizonyosságtól. Mert ámbár lehet bizonyos körülmények között a valószínűségnek oly logikai ereje, hogy annak alapján az ember közvetve a gyakorlati bizonyosság birtokába juthat, közvetlenül s önmagában kettejök között, t. i. a valószínűség és a bizonyosság között áthidalhatatlan űr tátong. Mert mint szt. Tamás mondja — actuum ad intellectum pertinentium quidam habent firmam assensionem .... Quidam vero atftus intelletus habent quidem cogitationem informem absque firma asssensione: sive in neutram partem declinent, sicut accidit dubitanti, sive in unam partem magis declinent, sed tententur aliquo levi signo, sicut accidit suspicanti, sive uni parti adhaereant, tamen cum formidine alterius., quod accidit opinanti.2 A bizonyosság állapotában az ember szilárd beleegyezését adja; a vélemé- nyező azon fentartással adja beleegyezését, hogy az ellen- kezője lehet igaz; a kétkedő felfüggeszti ítéletét és semmi1 I. m. 111. 1. jegyzet. 2 II. II. qu. 2. !1. 1.
