Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
737 «cselekszik, megvan győződve arról, hogy a törvényt nem ismeri s ennek dacára nem igyekszik tájékozást szerezni a törvényről.1 Kétes lelkiismerettel cselekedni tilos; tehát bizonyos- sággal kell bírnunk aziránt, hogy cselekedetünkkel törvényt nem sértünk. Ugyancsak: a kétes törvény nem kötelez s azért csak akkor tarthatjuk kötelezőnek a törvényt, ha annak létéről s kötelező erejéről bizonyosak vagyunk. Most már az a feladat vár reánk, hogy megállapítsuk, mily határok között kétes a törvény. E célból szemügyre kell vennünk a bizonyosság és valószínűség mibenlétét s természetét; mert csak így jöhetünk abba a helyzetbe, hogy alapos tájékozást kapjunk arra nézve, vájjon ha egy valószínű vélemény harcol a törvény ellen s egy másik, esetleg valószínűbb nézet támogatja a törvényt, lehet-e a törvényt nem létező- nek tekintenünk, a valószínű nézet alapján a szabadság pártjára állnunk; meggyőződhetünk vájjon igaz-e, hogy míg a törvény ellen egy valószínű, tehát jól megokolt vélemény harcol, a törvény nem bizonyos. Ez ugyanis a probabi- lismus álláspontja. Midőn ezeket a kérdéseket tárgyalni fogjuk, reméljük, igazságot szolgáltatunk a probabilismusnak s közben alkalom fog kínálkozni, hogy megmondjuk néze- tünket az aequiprobabiIismusró!. ennek a probabilismushoz való viszonyáról, vájjon a kettő különbözik-e egymástól, vagy egy és ugyanaz, legfeljebb lényegtelen oldalról üt el egyik a másiktól. Midőn tárrgyunkban a bizonyosságról beszélünk, vissza kell idézni emlékezetünkbe, amit a logika a bizonyosságról tanít. . Szt. Tamás szerint a bizonyosság az az állapot, melyben a lélek oly szilárdan egyezik bele valamely tárgyba, hogy rá nézve semmi kétely nem marad fenn s nem tart attól, hogy ellenkezője lehetne igaz. Est determinatio intel- lectus ad unum (II. II. qu. 2. art. 1.). Mint meghatározni 1 Ballerini-Palmieri, Opus Theol. Mór. I. 153., 151. AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. Hittudományi Folyóirat. 189S. 47
