Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A I'ÁI'AI lURISDICTIO JOGI TEltMÉSZETE. 715 nak ki e szavak: »té-vmentessóg«, »csalatkozhatlanság«, és pusztán írassák körül e tan ilyformán: »Sz. Péter utódja, a római pápa, a hit- és erkölcs tanainak megállapításában az isteni segítség erejénél fogva minden tévedéstó'l mentes«. Az »innerrantia« és »infal]ibilitas« szavak kihagyását azzal indokolják, hogy az előbbi kevéssé latinos, az utóbbi pedig tág és határozatlan értelmű lévén, nem alkalmasak e tan kifejezésére. Ezen észrevételeken kívül még három külön javaslatot is terjesztettek elő, és pedig a mainzi püspök (Ketteler), a calvii és teanoi püspökök (Bartholomeo és Avanzo) és a baltimorei érsek (Spalding),1 amelyekre itt részletesen kiterjeszkedni a hely szűke nem engedi. Miután a zsinati atyáknak úgy a római pápa főnökségéről, mint a pápai tóvmentességről szóló javaslatra vonatkozó »Észrevételei« (observationes) a zsinat tárgyalási rendjét megállapító pápai liatározmány értelmében a pápailag kirendelt biráló-bizott- ságnak kiadattak és kellően vizsgálat alá vétettek, a zsinat választotta »Deputatio conciliaris« kidolgozta »Jelentés«-ót a zsinati atyák észrevételei felett, melyben az egyes véle- ményeket, bizonyos rendszerbe foglalva, megbírálja, cáfolja, és ezzel kapcsolatban előterjeszti a zsinati bizottság véle- ményét és azt az új javaslati szöveget, melyet a pápa főnök- sége és csalatkozhatlan tanítói hivatala tárgyában az atyák jogosult és elfogadhatónak mutatkozó észrevételeinek mél- tánylása és figyelembevétele mellett kidolgozott. A kidől- gozott új javaslati szöveg a két első javaslatot egybekap- csolta, s a primátusról szóló Schemát három fejezetre osztva, negyedikül a tóvmentességről szólót csatolta. Lényegre nézve ugyan miben sem különbözik a két eredeti javaslattól, amint ez a javaslati szövegek összehasonlításából megállapítható, de formailag és terjedelemben szembeötlő az eltérés, és pedig az újabb szöveg elvitázhatlan előnyére: a pápai közvetlen és rendes joghatóság az utóbbi javaslat harmadik fejezeté- ben jobban kidomborodik s tüzetesebben van körülírva; 1 Lásd ezeket Roskoványi, »Rom. Pontifex«, VII. k. 492—498. oldalain.
