Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Ambrus István: Samassa érsek mint hitvédő
]>R. AMBRUS IST VAX. ti 12 /itetur Filium et Putrem habet.« (I. lev. 2, 213.) »Némelyek — úgymond, — a bölcsészet színe alatt jámbor arccal, ékes ajakkal némi kegyeletet hangoztatnak még Isten iránt s még inkább az emberek iránt. Virágok leplezik sima sza- vukat, és szavukban ölő méreg. Hisz vallást akarnak ők is, a természeti vallást, alattomosan mellőzve az isteni kinyi- latkoztatást, vagy épen követelve nyíltan is a bölcsészet kizárólagos jogát.« Samassa érsek rögtön felismerte a veszedelmes áram- lattal szemben kötelességét és kötelességéhez 25 évi érsek- sége alatt mindig hű maradt. Felismerte, hogy a magyar katkolikusoknak az új plátói bölcselet ezen modern kor- szakában nem annyira hitvitázókra, mint hitvédőkre van szükségük. Samassa érseknek 25 évi tanítói működése foly- tonos apologia. A szószéken, körleveleiben Samassa érsek következetesen apologeta. Egyéb gondjai közt, atyai szivétől indíttatva, egyházmegyéje elaggott vagy betegség miatt tehetetlenné a־ált papjainak anyagi helyzetét állandó módon javítani és biztosítani akarván, 1882. óta minden három évben tanácskozmányra szokta összehívni az egyházmegye képviselőit. E tanácskozmányok mindig kedves és megható kópét tüntetik fel azon tisztelet-, becsülés- és szeret telj es viszonynak, mely Samassa érsek és papsága között fennáll. Az egyházmegye összes papságának képviselőitől környe- zett Főpásztor sohasem szokta feloszlatni e tanácskozmá- nyokat anélkül, hogy ismét elszéledni készülő fiaihoz búcsú- szavakat ne intézzen, s mint vezér a sereg élére állva, ki ne tűzze az irányt, mely a távolságok által egymástól elvá- lasztott munkatársakat az érzelmek és törekvések közössé- gében egyesítse. Mint a látnok, ki az Úr őrállásán állván szüntelen napestig, amit lát és amit a seregek Urától hall, mindazt hírül adja, úgy Samassa érsek is a tanácskozmá- nyok alatt lévő tárgyak szűkebb korlátain fölülemelkedve, a mag3־ar egyházi közviszonyokról szokott ilyenkor papsá- gához intézni remek latin nyelvezetű s messzire kiható szózatokat. E szózatok egy mélyen gondolkodó főnek, éle-