Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Hám Antal: Jefte

2.

DE. HAM ANTAL.

után. részint mivel Gálaád tartománynak hasonló nevezetű városában született.1 Ez a város a Jordán bal partján feküdt, Grád törzsében, s még később is mint a romlottság egyik fészke szerepel.2 A bálványozásnak' és mindenféle elvetemültségnek e tanyáján látta meg először Jefte az Úr napjának világát. Gyermekkorában atyja házában nevel- tetett, de később Gálaádnak törvényes házasságából szár- mázott fiai elűzték őt az atyai lakóhelyről, hogy a vagyont ne kelljen vele megosztaniok.8 A földönfutóvá lett Jefte Tob földjére vonult s ott valószínűleg az ammoníták elleni hadakozásból 'tartotta fenn magát, mely életmód abban az időben nagyon el volt terjedve. Vitézsége révén lassankint oly nagy tekintélyre emelkedett, hogy a szűkölködő férfiak köréje gyülekeztek s fejedelmükül ismerték el.4

Mialatt Jefte hatalma és hírneve emelkedett, Isten keze súlyosodott a bálványoknak áldozó Izrael népére. Ellenséget támasztott neki az Űr, hogy jó útra térjen. Az ammoníták, Izrael régi, hatalmas ellenségei, fegyvert fogtak Izrael ellen, hogy őt teljesen elnyomják. A nagy szorongattatásban újra az ősök Istenéhez fordult tehát egész Izrael, hogy akinek gondja már századokon keresztül

■ U. o. 7.

= Oz. VI 8. »Galaad operantium idolum, supplantata sanguine.«

־ Bír. XI. 2.

4 U. o. 3. A Vulgatanak e helyét sokan tévesen fogván fel, Jeftéröl úgy beszélnek, naint valami rablóvezérröl. Sz. Ágoston Quaest. 43. Jeftét princeps latronum, homo facinorosus et impro- riáws-nak nevezi; Michaelis Mos. Recht című munkájában Räuber- bande, rablóbandának hívja Jefte csapatát. A tévedés kitűnik abból, hogy a héber szövegben hiányzik a Vulgata latrocinantes kifejezése; ott nincs más, mint םינינא םיקיר ami megfelel a LXX arőpfg xeroí és a Vulgata viri ׳inopes kitételének. Innen némelyek, azt hiszem, teljesen alaposan, azt hiszik, hogy a latrocinantes kifejezés a margóról jutott a Vulgata szövegébe, mely széljegyzettel azt akarta a glossator jelölni, hogy a viri inopes nem voltak mások, mint katonák. Hogy azután u. n. szabadcsapatot alkottak-e, mely a saját szakállára dolgozott, vagy zsoldosok voltak, mellékes; mivel a hábo- rákban a zsákmányolás a katonáknak a legújabb időkig meg volt engedve a nélkül, hogy azt valaki rablásnak minősítette volna.