Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 4 11 nának tanítása szerint a probabilismust alkalmazni lehet minden téren, még a legfontosabb ügyekben is, még ha belőle kár is háramlik egy harmadikra, sőt még a szenté ségek kiszolgáltatásában is, vagy míg Salonius, dominikánus, nyíltan hirdette, hogy a. bíró a kevósbbé valószínűbb nézet alapján alkothatja meg ítéletét a valószínűbbnek mellőzésé- vei, mely nézetről Ledesma úgy nyilatkozik, hogy az sokak- nál, különösen sz. Tamás tanítványainál, talál követőkre: addig, mondom, a jezsuiták a probabilismus jogkörének fen tartásával, annak alkalmazását a szentségek kiszolgálta- fásában, a bírói ténykedésekben határozottan tiltották, mert — úgymond —- sokszor az igazságosság vagy a szeretet teszi kötelességünkké a biztonságnak adni előnyt a való- szinűséggel szemben, a valószínűbbet helyezni a kevésbbé valószínű fölé. S valamint a bíró hivatalára nézve így vélekedtek, hasonló elveket hirdettek a szentségek kiszol- gáltatójának, nem különben az orvosnak ügykörét ille- tő leg.’ Az említett okon kívül másban is bírja alapját az ügynek fordulása. Igen sokakat megfélemlített és befolvá- sóit a jezsuitáknak különben egészében egyházellenes szék- tája, mely a legszélsőbb szigorúság álarca alatt a legveszé- lyesebb mérget rejtegette. A Saint-Cyreni pi-épost és Jansen kezdték okádni a vádaskodás mérgét a modem theologia tanításába belopódzott laxismus ellen, mely teljesen meg- mételyezte az erkölcstant. Kezdetben nem tettek különb- ségét a katholikus tudósok között; nem kíméltek meg senkit horkolásaiktól. Utóbb kizárólag a jezsuitákat vették cél- pontba. Lóvén a jansenismus. tóvely, mely látta, hogy a rend egyes tagjai szilárd fal gyanánt védik az egyházat gonosz s alattomos törekvéseik ellen s sorban napfényre hozzák tévhitük dogmáit, szabad folyást engedtek gyűlöle- tűk árjának s a szigorú fegyelem álöltözetébe lóvén takarva, legalkalmasabbnak vélték nyíltan támadni meg a rend eny- 1 1 Suarez T. III. P. 111. disp. 16. sect. 2. s több helyen. Ép így Vasifuez, Sanchez etc. Lásd Etudes Beligieuses 1880. 70, 1.
