Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

412

DR. 8TTJCKNER JÁNOS.

hébb erkölcstanát, azt gyalázni, ócsárolni, feketíteni s úgy állítani oda a rendet az egész katholikus világ elé, mint a, leglazább erkölcsi felfogásnak harcosát s terjesztőjét.

Ily célzattal adta ki Paschal 1656-ban a »Lettres Provinciales «-t Ludovicus Montaltius név alatt, miután már előbb 1653-ban a jansenismust Róma kárhoztatta, 1656-ban pedig a párisi Sorbonne tanintézet. Közvetlenül az erkölcs- tan elposványosodását, közvetve a jezsuitákat támadták a jansenisták. Ok ugyan hitelvi szempontokat toltak előtérbe; de tudták, hogy ez nem sokat nyom a latban s kevésbbé alkalmas a közvélemény megtévesztésére s azért Pascal lemond az elvont kérdések taglalásáról s különösen az erkölcsi szempontot veszi célba. Helyesen mondja de Maistre: »Rendre la calomnie divertissante, tourner en ridicule ce qu’il y a de plus saint dans la religion, introduire la comoedie dans la theologie: ce fut la tactique de Pascal en sait si eile lui a reussi. Seulement le mystére de la grace et de la predestination étaient peu propros á divertir le public.« Pascal talált bűnbakokat s leghelye- sebbnek gondolta a jezsuiták rendjéből választani ki őket. Ami sikerült is neki. Mert »calumniare audacter; semper haeret aliquid.« S az ő műve, mint Voltaire jellemzi, »hal- hatatlan hazugságok« összfoglalatja. Azért lehetetlen elta- gadni tőle az ügyességet, hogy a gonosz rágalmakat, melye- két egyes jezsuiták műveiből vett idézetekre alapított, de hiteleset! bebizonyítani sohasem volt képes, pompás víg- játékká tudta alakítani. Racine szavai szerint az ő műve egy pompás vígjáték.1

' Különben itt érdemes megjegyezni, hogy Pascal pamphletje tulajdonképen nem eredeti mü. Az anyag már megvolt, melyet két hírhedt munka szolgáltatott. Az egyik »Morale des Jesu ites« ; a má- sik »Nouvelle Morale des Jesuites« címét viseli. Az utóbbi az előbbi- nek csak bővített kiadása. Mindkettőnek foi-rása pedig a »Catalogue des traditions Romains« c. irat, melynek szerzője, a kálvinista Du- moulin, a különböző katholikus írókból per fas et nefas összeszede- getett mindenféle adatot annak bizonyítására, hogy a pápa an ti- krisztus s országa az antikrisztus országa. Mivel azonban Pascal és