Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Sankovics Ignác: Az apostoli atyák erkölcstana

3&4

«E. 8ANK0VÍC8 IGNÁC.

tis«,1 jelenti, hogy aki tökéletesen szereti az Istent, a sze- retet lobogó tüze miatt többé nem vétkezik.

Az Istenen kivül felebarátunkat is szeretnünk kell úgy érzésben, mint cselekedetben. »Vos mutuo revereamini, et; nemo secundum carnem spectet proximum,' sed in lest! Christo vos invicem semper diligatis.«1 2 * Osztatlan szívvel szeressük egymást.2 A bántalmakat el kell felednünk.4 5 Imád- Ságunkból senkit ki ne zárjunk.6 Különös figyelmünkbe ajánlja az özvegyeket,6 szolgákat és szolgálókat, kik, ép úgy, . mint mi, Isten templomai, Isten természetfölötti képmásai.7

A keresztény szeretet azonban még nincs kimerítve a felebarátok iránt tartozó általános szeretettek ,Szeretnünk kell még ellenségeinket is. Ellenségeink átkaiért imádság- gal fizessünk, féktelen kitöréseikkel szemben szolidságét mutassunk, még az eretnekeket sem szabad kizárnunk imád- Ságunkból, pedig — mint róluk megjegyzi —1 ezeknél nincs dühösebb ellensége a, keresztény névnek. Imádkozzunk éret- tűk is, »num forte poenitantiam agant.« 8

Sg. JPoliJcárp Isten tökéletes szeretetéről. írja:, »Qui charitatem habet, longe est ab omni peccato.« 9 Ennek nyíl- vánvaló jelentése, hogy a tökéletes szeretet eltörli-a súlyos bűnt is. Isten iránt való szeretetünknek egyetemesnek kell lennie, : vagyis mindarra ki kell terjeszkednie, amit Isten szeret. »Diligamus ea, quae ipse (Isten) dilexit.« 10 Eelejbará- tunk iránt való szeretetünket testi-lelki nyomorában mu- tassuk ki. »Diligentes cunctos . . . interpellantes sin© inter- mission pro omnibus . . . cognoscentes, quod altare Dei

1 L. ad Philad. c. IX.

ä L. ad Magn. c. VI.

8 L. ad Trail, c. *ÜL . . ׳

• L. ad Trail, c. VIII.

5 L. ad Polyc. c. L י

• L. ad Polyc. c. IV. .

י L. u. o. . . . i . 1 •*

8 L. ad Smyrn. cap.. IV.. V .

• L. ad Philipp, c. III. .ר . ' ; • '

10 L. u. o. c. IT. «