Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Sankovics Ignác: Az apostoli atyák erkölcstana
AZ APOSTOLI ATYÁK KRKÖLCSTANA. 393 Sz. Hermász »Pásztorá«-ban bőven ír a keresztény felebaráti szeretet kiváló cselekedeteiről: az alamizsnáról s a testvéri megintésről. »Abundantius impertite egentibus«1 — figyelmeztet. Súlyos kötelessége ez kivált a gazdagoknak: »ne forte in- gemiscant ii, qui egent et gemitus eorum ascendat ad Deum, et excludamini (gazdagok) cum bonis vestris . . . (az iid- vösség országából).2 Megtanítja az alamizsna-adásnak mód- ját is. »Omnibus inopibus da simpliciter, nihil dubitans, cui des.« 3 De komolyan inti az alamizsnát kérőket is, ne színleljék a szegénységet, »reddent enim rationem Deo, quare acceperunt et ad quid.« 4 S hogy a gazdagokat annál eredményesebben intse az alamizsnáikodásra, — hozzáteszi: »pauperes pro locupletibus orantes ad Deum exaudiuntur, et augentur opes eorum, quoniam praestant pauperibus ex opibus suis.« 5 A keresztény felebaráti szeretet másik kiváló csele- kedete: a testvéri megintés. Figyelmeztet: »commonete vos invicem, pacatique estote inter vos.« 0 Az intést tehát mint a jóakarat nyilvánulását — nem haragos lélekkel, hanem köszönettel kell fogadnunk. Sz. Ignáctól tudjuk, hogy üdvösséges az úgynevezett »tökéletlen« szeretet is. Örvend ugyanis afelett, hogy az efezusiak Istenen kívül semmit nem szeretnek »ratione al- terius vitae habita.« 7 E szeretet a legmagasabb fokot érte el sz. Ignácban. Önmagáról írja: »Amor meus crucifixus est, nec 'est in me ignis materiae amans.« 8 Midőn pedig figyel- meztet: »Omnia simul bona sunt, modo in charitate creda■ L. Past. Life. I. Vis. III. cap. IX. ■ L. u. o. 8 L. Past. Lib. II. Mand. II. cap. unie • L. u. o. • L. 11. o. Lib. III. Sim. II. cap. unie. * L. u. o. Lib. I. Yis. III. cap. IX. י L. ad Eph. c. IX. * L. ad ltom. cap. VII.
