Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

DR. HORVÁTH ISTVÁN.

tentiae, qui affirmant׳, primatum non immediate directeque ipsi beato Petro, sed Ecclesiae, et per hanc illi ut ipsius Ecclesiae ministro delatum fuisse. (»Constitutio prima de ecclesia Christi,« — edita in Sessione IV. SS. Oec. Cone. Vaticani, caput L, >De Apostoliéi Primatus in Beato Petro institutione«).1

A történeti hűség szempontjából azonban el nem hallgathatjuk, hogy Richer 1612-ben, miután időközben királyi határozattal a Sorbonne-nál elfoglalt ügyészi állá- sától elmozdíttatott, »Demonstratio et׳ defensio libelli do ecclesiastica et politica potestate« címmel kiadott egy nyi- latkozatot, kijelentvén benne, hogy fentismertetett. művének megírásában pusztán az a szándék vezérelte, hogy a párizsi egyetem elöljáróinak vonatkozó nézeteit röviden kifejtse; s minthogy ellenzésre találtak, készséggel az apostoli szent- szék birálata alá bocsátja elméletét1629 .׳-ben újabb ünne- pélyes nyilatkozatot tett közzé, melyben sajnálatának ad kifejezést, bogy 1611-ben kiadott könyve oly értelmezésre adott okot, mintha a római pápa és az egyház egyéb elől- járóinak jogait csorbítani akarta volna és újólag hang- súlyozza, hogy az apostoli szentszéket, mely az összes egy- házak tanítója és anyja, csalatkozkatlan bírájának elismeri. Végül 160 /-ben. kevéssel halála előtt, egy bővebb iratban ünnepélyesen visszavonja összes tóvtanait, mert — mint mondja — a római egyház iránti hűségben és annak tani- tásával megbókülve akar meghalni. Sokat vitatkoztak hívei s ellenei táborában, vájjon elveinek e megtagadása őszinte vagy csak színleges volt-e? De azon férfiak tanúbizony- sága, kik halálos ágyán körűié voltak, szándékának tiszta s igaz mivoltát kétségen felül helyezi.

6. Az episcopalismus.

A pápai primátusról szóló egyházi tanítás alapelvével nyilvánvaló ellentétben áll továbbá az ú. n. episcopális

1 Ld. Roskov&nyi Rom. Pont. c. gyűjteménye. VII. kötet 583. oldalán.

144׳