Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dostál Károly: A héber lyra Krisztus előtt
268 DOSTÁL KÁROLY. A belső szépség emelésére hathatósan közremunkál- kodnak a képletek, hasonlatok és alakzatok s ezek képezik a héber lyrai költemények főókességét. a) »Magas földre helyez© őt, hogy egye a föld gyű- mölcsét, hogy mézet szíjjon a kősziklából és olajat a kemény szirtböl. (Móz. Deut. 32. r. 13. v.) »Halál kapui« (9. zs.); »este betér a sirás és reggel az öröm; vájjon a por fog-e áldani téged« (29. zs.); »A te hajlékodban fogok lakni mindörökké, oltalmam lesz szárnyaid árnyéka alatt« (60. zs.); »Szegezd át félelmeddel az én testemet« (118. zs.); »És ő fölemeli népe szarvát.« (148. zs.) stb. stb. szebbnól-szebb képletek. b) Hasonlatai meg igazán merészek, meglepők, sokszor meghatók s fönségesek, mint: »Folyjon össze, mint eső az én tanításom« stb. (Móz. Deut. 32. r. 1. v.) »Mint sas repü- lésre izgatván fiait és fölöttük repesvén, kiterjeszté szár- nyait« stb. (Deut. 32. r. 11. v.) »Az igaz, mint a pálmafa virágzik, növekedni fog mint a Libanon czédrusa« stb. (91. zs.) »Ha kőfal ő, építsünk rája ezüst bástyákat, ha ajtó, béleljük meg azt cédrusfákkal.« (Én. én. 8. r.) stb. stb. Szeretik a héber lyrikusok hasonlataikat a természet- bői venni. Nagyon természetes! Hisz a zsidó nép pásztor és földmívelő nép volt. Költői is nemcsak márvány-palo- tákból kerültek ki; de pásztorok és földmívelők viskóiból is. A fák, növények, állatok, mik körülöttük valának, szolgáltatták képzeletüknek a legszebb hasonlatokat. Cédrus, pálma, liliom, szőlő; oroszlán, kecske, struc stb. stb. mind előfordulnak dalaikban, azok hasonlataiban. Némelyek sze- rint mintegy 250 növény s számos állat és ásvány nevével találkozunk a szent költészetben. Sokszor ismeretlenek, ért- lietetlenek némely nevek, de a maguk idejében mindenki értette azokat, azoknak jelentését tudta ki-ki. c) A symbolum, mint képlet, szintén gyakori vendég a héber lyrában. Mindezen képek és hasonlatok Istenre és vallásra vonatkoznak, mely életük minden mozzanatát át meg áthatotta.
