Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye

A LELKIPÁSZTOR SZEMÉLYE.

211

4 vagy. ha valaki a maga védelmére fegyveres csapa- tot szólít fel, s ez alkalommal valakit megölnek;1

5. valamint a gyóntató, 11a a bűnöst vallomásra bírja és így oka a bűnös halálra itóltetésének, vagy a feloldozás megtagadásával kényszeríti a bírót, hogy a törvényt a bű- nősön végrehajtsa, s így szintén oka a bűnös elitéltetésének vagy halálának.2

Azonban beleesnek e szabályszerűtlenségbe, akik, mint bírák, feladók, államügyészek, tanuk, hóhérok stb. oly bűn- vádi perben vettek részt, a mely halálos ítéletet, (amely végre is hajtatott) vagy testcsonkítást vont maga után.

Hazánkban az 1790. ápr. 20-án kelt helyt. tan. intézvény- hez képest a katli. egyháziak a bűnügyekben való tanusko- dástól fölmentvék.3

Hasonlókópen megjegyzendő: nem válnak irregulárissá azon lelkipásztorok, mint szintén önkényt következik, akik pásztori hivataluknál fogva, a bűnöst a kivégzés helyére kísérik, vagy a papbüntettest, degradátió után és érette való közbenjárás mellett, a fényi tő törvényhatóságnak átszol- gáltatják stb.

A papi szelídség még az önkénytes emberi vérontás- sál sem férhetvén meg, a papoknak különben is tilos sebé- szeti műtétéi (vagy gyógyítás is), a mennyiben metszéssel, vagy égetéssel űzetik, (vagy ha a gyógyítás halállal vég- zödik) szintén irreguláritást szül.4

VIII. A szabad akarat és önjogú rendelkezés hiánya (de- fectus libertatis) miatt papi rendbe nem léphetnek: a) rabszolgák és földhöz kötött jobbágyok, urok beleegyezése nél1 Cap. Ad audientiam. X. de homicid. (V. 12.)

3 Conferences d’Angers. 1710. Qu. 4. p. 168.

3 Pauler : büntetőjog, 1870. II. köt. 382. 1.

* XIV. Bened. lib. de syn. dioec. 1. 13. c. 10. — c. 29. 30. C. 23. q. 8.; c. 5. 9. X. neclet. vei mónach. III. 50.; c. 4. X. de raptor. V. 17.; c. 10. X. de excess, praelat. V. 31.; cf. c. 21. X. de homic. V. 12.; c. 2. de homic, in Vl-to V. 4. — c, 1. D. 5!.; c. 24. X. de homic. (V. 12) — c. 5. C. 23. q. 8. Declar. Congreg. Conc. 13. Jan. 1703. 30. Mart, 1805. 17. Febr. et. 3. Aug. 1816. 14. Jul. 1823. (Acta J. Ledis. V. 1. p. 276. Archiv für Kirchenrecht. 43. köt. 191.)

14*