Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Ochaba A. János: A lelkipásztori okosságról
A LELKIPÁSZTORI OKOSSÁGRÓL. 193 sokkal szemben. S ezért 'az okos lelkipásztor nem fogja magát félrevezettetni holmi látszólagos jámborság által, melynek leplét egyes csúszó-mászó önzők magukra húzzák, hogy nemtelen valójukat szebb formában feltüntessék, kik egyeseket vagy gyakran az egész nyájat tőrbe hajtani igye- keznek, ami nekik — sajnos — gyakran sikerül is; hanem teljes igyekezete állandóan a jóra lesz irányítva, mindenkor békeszerető és könyörületes, körültekintő és tapintatos leend, vakmerő Ítélet s minden szineskedés és álbölcselkedéstől távol, melyek csak civakodást és féltékenységet élesztenek a szivekben; ingatlan leszen nemes törekvéseiben, határozott jó szándékaiban; »mert bizony alig van valami a világon, ami sajnálatra méltóbb volna az ingatag jellemű embernél, aki két érzés között lebeg, örömest szeretné ő ezeket egy- mással összekötni s nem látja be mégis, hogy semmi más nem képes azok között a határfalat ledönteni, mint épen a kétes helyzet és nyugtalanság, melyek őt kínozzák.«1 Csak az nem cselekszik meggondolatlanul, ki igazi lelki erősséggel bir; mondja sz. Ágoston.2 A lelki erősség szép példáját találjuk sz. Ambrus püspöknél, ki miután az ariánusok és Justina fejedelemnő ellen sokat vitatkozott s a keresztény hitet ezek csúfolásai s káromlásai ellen az Isten házában hősileg védelmezte, ifjabb Valentiniántól a templomból kiüzetni rendelteték. Az erős és bátor szent férfiú mitsem rettenvén meg a feje- delmi parancstól, lelki erejétől felbátorítva, így szólt a feje- delemhez: Akármit cselekszel velem, tőled függ; de ón az én juhaim aklát sem a ragadozó farkasoknak át nem adom, sem a káromkodóknak Isten szent házát át nem engedem. Ha meg akarsz ölni, itt e szent helyen üsd szivembe kar- dód vagy tőröd hegyét; elhiheted, hogy szívesen fogom venni a halált.3 Vajha tündökölne e fényes példaeset minden lelkipász- tornak egyedül üdvözítő hitünk szent védelmében! 1 Goethe. 8 St. August. In Epist. ad Hierenym. 8 Niceph^ Gist. Eccles Lib. XII. Hittudományi Folyóirat. 1898. 13
