Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

170

DR. STUOKNER JÁNOS.

íme a lehető legellentétesebb álláspontok. Hol álla- podni meg? Mint az utakkal keresztül-kasúl szeletelt tág mező közepén álló ember, ki biztos útra jutni törekszik, elvesztve mintegy a kibontakozás fonalát a legnagyobb fokú határozatlanság áldozatává esik: úgy az eltérő vélemé- nyék e bonyolult tömkelegében bizonytalannak érezzük ma- gunk alatt a talajt s mintha őserdőnek sűrűjében állanánk, kapkodva nyúlunk fűhöz-fához, hogy kiszabadúlva a bennün- két fogva tartó szövevényből, végre tisztásra érjünk, mely az el nem téveszthető ösvényre vezet. Az útvesztőből való szabadulás pedig itt annál nehezebb, minél több a tilalomfa, mely óva int, hogy tilos területre ne lépjünk. Itt első sor- ban az Isten akarata, itt a legfelsőbb hatalomnak megnyi- latkozó szava: a lelkiismeret, itt az isteni akaratnak elő- szőr szivünkbe, aztán kőbe vésett parancsa, itt az evange- liumi erkölcsi törvény, itt az Isten megbizottjának, az egy- háznak tanító, magyarázó, tiltó, parancsoló szózata, itt az emberi öntudat s ennek alapgyöngye a szabadság, itt az emberi ész, mely keres, kutat, rostál s jogigényt formál arra, hogy védje az emberi szabadságot, melyet illetékte- lenöl megkötni nem enged, de egyszersmind nem tűri, hogy az akarat szabadsága szabadosságé fajúljon s Isten fölött akarjon uralkodni. Ezek az elemek alkotják az erkölcs- tudományt s valamint a maga egészében uralják, úgy külö- nősen az egyes különálló kérdésekben kifejezettebb módon lépnek fel s szövevényesebbé teszik a tárgyat. Olyan ugyanis az erkölcstudomány, hogy ha valamely kérdésben egy, a kér- dós alapját képező elvből kiindúl. ez az elv sohasem alkot önmagába zárt, biztos keretekkel határolt, egyedül álló ege- szét, hanem az elveknek egész láncolatával való összefüg- gésben jelentkezik, mely szövevényes hálózata a princi- piumoknak annál nagyobb nehézséget okoz a megfejtőnek, minél bizonyosabb, hogy az elv gyanánt kimondott szabá- lyok sokszor még csak bizonyításra szorúlnak. »A kétes törvény nem kötelez.« Mily mértékben? Melyik határig? Mi maga a kétes törvény ? Mi a törvénynek a szabadság- hoz való viszonya? A szabadság van-e in possessione juris,