Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 161 illetlenséget s a liűs szobában pihenjem ki fáradtságomat. Ámde szabad-e ezt követnem? Egészségem védelme; mely iránti kötelezettségem első sorban öniránti szeretetemben gyökeredzik, azt fogja parancsolni, hogy azt kövessem, ami biztosabb; tehát ruhát váltsak, bármily valószínű is a netáni veszély távolléte. — íme a másik: Egy komp kormányosa embereket akar átszállítani a folyó másik part- jára. Véletlenül sokan akarnak mielőbb kelni át a folyón. A kormányosnak kétsége támad, vájjon elbir-e a komp ily embertömeget. Kérdés már, szabad-e neki jól megokolt valószínűségre támaszkodva kelleténél több embert fogadni be kompjába? Nem. Az a valószínűség, hogy kompja elbírja az embertömeget és sikerül szerencsésen a másik partra jutni, mely egyébként irányszabálya lehetne cselekedeté- nek, itt, midőn az ő és sok-sok embertársának életének biz- tosításáról van szó, nem elég. Egyrészt nem ura önönéleté- tének s azért kétségen felül kötelezve van az önfentartásra, mely irányában csak az lehet az irányadó, ami biztosabb; másrészt nem rendelkezik mások életével, s innen a fele- barát iránti szeretet s a másokkal hallgatag kötött szerző- dés tiltani fogja, hogy valószínűségre alapítsa cselekedetét és sok életet veszélyeztessen, ellenben a biztosabb eszköz alkalmazására fogja utasítani. Amit eddig elmondtunk, képezi a tutiorismusnak hatás- körét, azt a tért, hol az erkölcsi cselekedetek elbírálásánál a tutiorismusnak szigorít és biztonságosabb elve nyer kife- jezést, azt a tért, hol a cselekedetek irányszabálya csak a tutioristikus vezérelv lehet. Ludwigs három pont alá fog- lalja össze a tutiorismus uralma alá eső eseteket. E három osztály ez: 1. mindazon eset, ahol kizárólag, de necessitate medii et praecepti certi kérdéséről van szó, 2. (s ez kissé zavaros) mindazon esetekben, ahol kötelezve vagyunk vala- mit cselekedni vagy elhagyni, hogy egy cél, melynek elérése ránk nézve kötelesség, elóressék, ámbár a de necessitate medii et praecepti kétség által felmerült kérdése esetleg de necessitate praecepti dubii kérdésével van összekötve; 3. (s ez bizony bővebb megvilágításra szoriilna s az ide 11 Hittudományi Folyóirat. 1898.
