Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
162 DR. STÜCKIGER JÁNOS. sorolt esetek az előbbi kettő egyike vagy másika alá von- hatók) mindazon sokszor kuszáit esetekben, mikor úgy kell cselekednünk, hogy egy és ugyanazon cselekedettel nem- csak egy, hanem több célnak elérése lehetőleg biztosít- tassék.1 * így lóvén körvonalozva a tutiorismus alapgondolatá- nak a köre, mindazon kérdés, mely ide nem sorolható, mely sem a necessitas medii, sem a necessitas praecepti certi kór- dósét magába nem zárja, más elvek szerint való megoldást vár s azt a kört alkotja, ahol a tutiorismuson kívül a többi erkölcsi rendszerek igyekeznek elveiket érvényesíteni, s hol a valószínűségnek is, ami a cselekedet erkölcsi voltát illeti, jogigény biztosíttatik. E kört azon kétes esetek alkotják, melyeknél csupán azon kérdés forog szóban, vájjon valamely cselekedet tilos vagy nem, megengedhető vagy nem, törvénybe ütközik vagy sem ? A tutiorismuson kívül a többi erkölcsi rendszerek jogigényt formálnak arra, hogy a de solo licito vel illicito Jcétes eseteiben világosságot nyújtsanak és gyakorlati bizonyos- sáyot szolgáltassanak s egyúttal általános elvet állítsanak fel. mely e téren átalános s kivételt nem tűrő uralmat igényel. Ezen elv jogigónynyel lép fel mindenütt, ahol kétes tör- vény felmerülhet, a természerti erkölcsi törvény meze- jén épúgy, mint a tételes isteni és emberi, egyházi és világi törvény, az igazságosság s az ezen kívül eső rend terén.1 2 * * S Itt ugyanis azon feltevésből indulnak ki, 1 Idézett folyóirat 1878. 2 Némelyek ugyanis a kérdéseket in materia justitiae a tutio- risztikus elv jogara alá vetni akarják, mert az igazságosság mintegy cél, melyhez ugyanezen erény cselekedetei az eszköz viszonyában állanak. Azonban tévesen ; mert jóllehet a praetendált elv ott is érvényesül; de csak a de necessitate medii et praecepti certi kérdéseiben. S ez nem mindig van meg. Átalában pedig épenséggel nem. Mert ámbár az igazságosságot és ténybeli nyilvánulásait egymáshoz való viszonyukban lehet a cél és eszköz jellegével felruházni, mindazon- által ott nincs szó a de necessitate praecepti dubii kérdésével kap- csolatos de necessitate medii et praecepti certi kérdéséről, hanem
