Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAN. 83 Akik a keresztelésnél nem mint keresztszülők, hanem -csak mint tanuk szerepeltek, úgyszintén kik a szükségszülte keresztelésnél sem voltak keresztszülők, nem képeznek lelki rokonságot s ezekre ezen akadály nem terjeszkedik ki. A trienti zsinat, tekintve a viszonyt, melyben a keresztszülők állanak a keresztelttel, azt rendelte, hogy keresztszülő csak egy férfi és egy nő lehet, ha többen jelentkeznének azok csak tanúként szerepelhetnek.1 A lelki rokonság közjogi akadályt képez s bárki által megtámadható az ezen akadály ellenére létrejött házasság. A sógorság. Határozott római jogi eredetű; sőt mint láttuk, a római jog még szigorúbb szabályokat állított fel a sógorságból származó akadályra nézve, mint az egyházjog. Úgy a római mint az egyházjog a sógorságnál az egyenes ágot határtalanul tekinti akadálynak, az oldalágban azon- ban III. Ince pápa a másodfokú sógorságban levőknek megengedte az érvényes egybekelést. A római jog azonban még ezeket sem engedte matrimonium justum megkötésére A matrimonium claudicant a kér. jogban fordul elő s jelenti azon sógorságot, amely a férfi részéről egy más, a feleség valamely közeli rokonával való közösülésből keletkezik s hátránya az, hogy a férfi a feleséget az együtthálásra nem kényszerítheti, azonban 6' a nő akaratára, köteles megadni a ebitum conjugalét. Utánzóit sógorság. Épp oly eset, mint aminőt láttunk a római jogban az örökbefogadásnál. Lényege az, hogy az adoptáló s ilyen gyermekei közt házasság létre nem jöhet. A köztisztességi akadálylyal már a római jogban talál- koztunk. Az apa jegyzése oly számba jön, mint a gyermekek mostoha anyja. Ezért a mostoha fiú a mostoha anyát nem vehette el. Az alattomos házasság. Matr. claudestinum. Ez speciális keresztény intézmény. Ott, ahol a trienti zsinat határozatai nincsenek kihirdetve, érvényes az ilyen házasság; ott azon- an, ahol ki van hirdetve, hogy t. i. coram parocho et Sess. XXIV. de ref. matr. cap. 2.
