Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Babik József: A szent miséről részletesen
A SZENTMISÉRŐL RÉSZLETESEN. 747 dég felly ebb vitetett az ének; vagy azért, hogy az éneklök azon széknek vagy helynek garáditsánál állottak és éne- keltek, amellyről olvastatott az Epistola, vagy, és pedig leghihetőbben, hogy a Kar akkor énekelt, mikor a Diako- nus az Evangyeliomos könyvvel azon helynek garáditsaira. az olvasásra fölment.« Offertorium: ajánlás. »Ez a mondás azért mondatik ajánlás-nak, mert a keresztény Anyaszent- egyháznak első IX-ik századiban a hívek a szent áldozat- hoz közösen ajánlottak kenyeret és bort, melyből a pap választott, a megmaradt rész a szegények között kioszta- tott. Ennek emléke ma az úgynevezett off er a, t. i. vagy a hitvallásnak vagy az offertoriumi antiphonának elmon- dása után sok helyen a féi’fiak és asszonyok keresztcsóko- lásra mennek és a Papnak pénzben valami csekély adó- mányt nyújtanak.« (Ennek emléke a perzselylyel való körül- járás is.) Secreta: lassan és titkon mondandó imádságok; praefatio: élőbeszéd (helyesebb volna talán: előbuzdítás; a praefatio kezdete és befejezése erre utal). »A Canon olyan imádságokból áll, mellyek a Tridentomi Egyházi Gyüleke- zetnek szavai szerint (Sessio XXII. c. 4) Krisztusnak sza- vaiból, az Apostoloknak hagyományiból és a Pápáknak rendelésiből szerkesztettek öszve. Jeles mondásképen imád- súgnak, könyörgésnek, egyházi könyörgéseknek, tselekedésnek (oratio, preces, preces canonicae, actio) hivattatik.« Conse- cratio, szentelés után jő az Urmutatás. A nagynevű Lonovics József, kalocsai érsek, Képszerű egyházi Archaeologiá-jában (IV. kiadás. Pest, 1870) a szent misét ismertetve, jobbára tárgymagyarázatokat közöl, kenet- teljes és épületes előadással, semmint nyelvészeti dolgokat a szentmise egyes részleteire vonatkozólag. De magyarázatai oly tanulságosak, hogy mulasztás volna azok egyikét s má- sikát mellőzni; azért felsorolom az érdekesebbeket. Introitus: bemenet. Ez a misének egy vers s egy antiphonából, vagyis viszonversböl (Rátznál: ellenéneklés) álló kezdete. Antiphona ex graeco interpretatur vox reci- proca, diobus scilicet choris alternatim psallentibus. S. Isid. Hispal.