Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban

64

BÍRÓ DEZSŐ

keresztül vinni propositióját a senatusban, bármennyire enge- dékeny is volt az vele szemben. Caesaron nem csodáihoz- . hatni. Aki a paiderastia aljas szenvedélyét űzte s ezért Bithunia királynőjének csúfolták, háreme volt, annak az ilyen propositio nem bánthatta erkölcsi érzületét.1 A sena- tus kimondta az egynejűséget. A lex Julia de adulteriis így rendelkezik: »neque eadem duobus nupta esse potest, neque idem duas uxores habere« s kimondotta, hogy akinek egy felesége v&n s e mellé másikat vesz, úgy nézi, mint házasságtörőt, becstelennek, teljes infamiában levőnek veszi s megvon tőle minden polgári tisztességet. A polygamiát azért is üldözte oly erősen a római jog, mert a római állam ; törekvéseivel és fennállásával, erejével és kultúrájával csu- pán a monogamia egyezett meg.

Eljegyzés, sponsalia. Aki jegyes volt, annak csak jegye- sével volt szabad egybekelni vagyis nemcsak a házasság, de az eljegyzés is már házassági akadály volt t. i. minden más személyre nézve. Erre vonatkozólag álljanak a következő esetek:

Az apa nem kelhetett össze fia jegyesével, sem a fiú a leendő novercaval.2 Hasonlóképen állott ez az anyára és leányra is.s Augustus alatt lépett életbe ama törvény, mely : megtiltotta, hogy valaki jegyesének anyját vegye feleségűi.4 Aki újra akart házasodni, annál a ligamen nemcsak házassága előtt, hanem házassága után is figyelembe vétetett, nehogy a »turbatio sanguinis« esete forduljon elő. Azonban ha a jegyes- ség felbomlott, eo ipso mindkét félre megszűnt házassági kadály esete lenni.

Gyászév, luctus. A gyászév 10 hónap volt és csak Theodosius terjesztette ki, a rendes időszámítást véve figye- lembe, 12־ hónapra,5 Tulajdonképen csak gátló vagy elhalasztó akadály volt és nem is absolute semmisítő hatású, hanem

1 Vecsey családjog 10. old.

a Dig. XXIII. II. 12. §. 1.

Dig. XXIII. II. 11. §. 1.

* Dig. XXIII. II. 14. epilog.

־ Cod. Y, IX. 2 és 3.