Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban

A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAN.

65

csupán becstelenség s vagyoni büntetés kísérte. így pl. az asszonyt, a ki a gyászéven belül ment férjhez, becstelenség sújtotta, csupán csak egyharmad vagyont vihet második férjének a dós fejében. Végrendelkezés joga sem férjét, sem gyermekét illetőleg nincs, sem vagyonszerzési joggal nem birt.

Katonai szolgálat. Militiae. Az imperium kezdetén a katona nem nősülhetett, miként ezt Gajus írja a Digestában »nonquidem a Venere milites prohibebant leges veteres, sed a Junone«.1 Alexander Severus azonban megengedte a katonák- nak a nősülést, de feleségét a táborba nem vihette, hacsak a fejedelem ezt meg nem engedte. A mig a katona nem nősülhetett, igen könnyen a coelibatusáért joghátránynyal sujtathatott volna. Ezért a lex Papia Poppea úgy intézkedett, hogy a katonákat úgy kell nézni, mintha férjek lennének.2

Papi rend. Coelibatus. Justinián az olyan papnak, aki nem házasodik, eltiltotta, hogy édesanyján és nővérén kívül más személyt tarthasson házánál.3 Ugyancsak ő rendelte »jubemus viros a foeminis separari«.4 A férfi és nő szerze- teseknek ő tiltotta meg a házasulást. A törvényes első fele- ség nem zárt ki senkit a papi rend felvételétől,5 de ha concubinátusban élt vagy törvénytelen gyermeke volt, nem vehette fel a papi rendet. Ha pedig presbyter, diaconus vagy subdiaconus kötött házasságot, a római jog a házasságot érvényesnek tekintette, de ezen cselekmény által a papi kötél- mek teljesítésétől eltiltatott s ha javadalma is volt, azt ipso facto elvesztette.6

Viszonylagos akadályok:

Vérrokonság. A római jog a vérrokonok közti házas- ságot fertőztetett házasságnak nevezte. A pudor naturalis gátolta a rómaiakat, hogy a vérrokonok nem kötöttek házas’ Dig. XXIV. I. 60.

ג Dio Cass. IX. p. 681.

3 Nov. CXXIII. c. 36.

* Nov. V. c. 8; Nov. VI. c. 1.

5 Dig. XXIV. I. 60.

4 Nov. CXXIII. c. 14.

Hittudományi Folyóirat. 1897.

5