Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Kudora János: Francia egyházi szónokok
,ti 04 KÜDORA JÁNOS annak gyümölcseit kívánta aratni; ezen önzetlen, szerény és áldásos irányhoz holta napjáig hiv maradt. Elöljárói, méltányolva a szószéken elért sikereit, 1669 októberben mint egyházi szónokot Párisban alkalmazták. Itt nyílik alkalma fényes tehetségének bemutatására, kora nagy szónokainak Eleschier és Bossuet megfigyelésére, meg is ragadja az alkalmat úgy szónoki képességei mint nagy buzgóságának kitüntetésére, mert a rendház templomán kívül a nagy város egyéb templomaiban is minden kínál- kozó alkalommal prédikál és gyóntat. Miután kora legnagyobb egyházi szónokának. Bossuet- nek figyelmét és erejét a trónörökösnek, XV. Lajosnak nevelése veszi igénybe, 1672-ben XIY. Lajos király Bour- dalouet nevezi ki udvari szónokká és választja gyón- tatójává. Az egykorúak feljegyzései szerint már első szónoki fellépése is csodás hatást gyakorolt a királyra s udvarára, mely hatás még fokozódott, midőn alkalom nyílt arra, hogy öt jobban megismerhessék; mert Bourdaloue több mint ékes szónok, több mint mély elméjű moralista: szerény, munkás, mértékletes pap, ki jól beszól s erényes életet él; az erény gyakorlását bemutatva, megkedvelteti; Isten apostola a végre küldve, hogy mint az Ür szellőjének ügyes, fáradha- t at lan munkása, korának erkölcseit megjavítsa. Munkássá- gilt s annak eredményeit mindenki láthatta, a szerény mun- kás pedig, kit Isten dicsősége s a lelkek üdvössége vezérelt, félre vonult. Kettős hivatását udvari szónok s a leghatalmasabb király gyóntatója — így fogja fel: a királyt szive s lel- kére nézve jónak tartja, hibáit nevelésének, udvaroncai s kora hires írói — mint Moliére is — hízelgésének tudja be; ennél fogva a királynak megadja az őt megillető tisz- teletet, nem hizeleg neki, hanem jósággal párosult szigorít- ■''ággal intézi hozzá beszédeit. Okos felfogásának s tapintatos eljárásának gyümölcsei nem is maradnak el, a király lassan ugyan, de következe- tesen komolyabbá válik, örömet talál keresztény kötelessé
