Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Székely István: Jézus és Mária ifjúsága

JÉZUS ÉS MÁRIA IFJÚSÁGA.

573

meg jól; még akarata ellenére is megrontliatta a szöveget. S hogy Notovitch milyen járatos a keleti tudományokban és Bibliában, annak jellemzésére ime nehány példa. Szerinte a zsidók építették a pyramisokat (243. 1.). Mózes idejében és azután hosszú ideig a Földközi tenger partjain csak a hieroglyph és ókirás volt ismeretes. (232.) Lukács 1, 80. ver- sét, mely Kér. sz. Jánosról szól, Jézusról érti stb.

Feltéve, hogy Notovitch az Issa életét csakugyan Ti- betben találta és jól közölte: még mindig előáll a kérdés, hogy mennyi történelmi hitelessége van e munkának. Mert ily fontos okiratnál első a hitelesség. Mese van elég min- den népnél, de azt csak a gyermek veszi komolyan. Hogy áll tehát az authentia, integritás és fidedignitás kérdése. Notovitch még azt sem okolja meg, miért tartja tulajdon- képen e mesét a Jézus halála utáni évekből valónak. Pedig erre szükség lett volna, mert a buddhista szent irodalom hemzseg a hamiscimű munkáktól. Az is szokása a budd- hista papoknak, hogy a régi könyvet újra át meg átdol- gozzák, idegen vallásokból kölcsönzött legendákat szőnek beléjük, mig utoljára jóformán semmi sem marad az erede- tiből. Az meg éppen nevetséges, mikor Notovitch (249. 1.) azt bizonyítgatja, hogy a buddhista papok jobban ismer- hették Jézus életét, mint az evangélisták s mikor e hindu elbeszélésnek nagyobb tekintélyt és pontosságot tulajdonít, mint az evangéliumoknak és őskeresztény Íróknak. Ez éppen annyi, mintha Róma történetét egy véletlenül felfedezett skytha forrásból akarná valaki kiigazítani. Az is lehetetlen- ség, hogy a hindu papok Jézus halála után pár évvel meg- írják a tőlük nemrég elűzött s istentelen vallásújitó és Iá- zító gyanánt halálra keresett, aztán pedig távoli világrész- ben megölt tanítónak életrajzát, még pedig úgy, mint nagy szentnek és egyik buddhának.

Az Issa monda, ha hiteles is, kétségkívül keresztény forrásokból van merítve és a buddhismus rendszerébe beil- lesztve. Nem minden alap nélkül állítják, hogy a kérész- ténység már az első századokban, ha nem az apostoli kor- ban Indiáig terjeszkedett. De az bizonyos, hogy a közép