Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Vucskics Gyula: Schlauch biboros a szószéken

538

DR. VUOSKICS GYULA.

netes állapotokat romlott erkölcseik által felidézték, azokat, kik a nép felett állván, gúnyolták annak vallását, nevették erkölcseinek egyszerűségét, élceket csináltak az erényre és gyakorolták a kicsapongást, követelte azután azokat, kik az Isten büntető kezében a nemzetnek bakói voltak.

Saturnus felfalta saját gyermekeit. A helyet, melyet Isten üresen hagyott,elfoglalta a bosszuló angyal, a telein- tély zsarnoksággá, a szabadság kicsapongássá, a testvériség testvérgyilkossággá vált, az egyenlőség pedig egyenlőkké tette az embereket a közös sírgödrökben.

Oh igen! Az Isten él s keze nem szűnt meg kormányozni a világot!«

Schlauch bíborosnak szónoki ereje nemcsak a nagyobb alkotásokban nyilatkozik meg elementáris erővel, hanem épen oly fénynyel, épen oly ellenállhatatlan hatással jut érvényre a kisebb alkalmi beszédekben. Rendkívül kedvesek és szívhez szólók az ő paraenesisei. Ismeri az emberi életet, ismeri a szivet s bírja annak kulcsát.

Egy szerzetesnő jubileumán mondott »Otven év a zár- dában« c. beszédében úgy mutatja be magát, mint aki alapos ismerője a zárdabeli életnek, a szerzetesi hivatásnak s egyúttal egészen járatos a legmagasabb askesisben is.

»Mennyi erő kívántatik ahhoz: egy hosszú életen át mindig hűnek maradni az első gondolathoz, mely a lemon- dás volt; változatlanul ragaszkodni egy érzelemhez, mely az önzetlenség; mindig szem előtt tartani egy célt. egy eszményt, egy irányt, mely a mások boldogítása; és mind- ezek közt megtartani a lelkiismeret vidámságát, a nemes nyugalmat, a minden tettetés nélküli nyájasságot.«

Esketési beszédeiben főpásztori jóindulattal és őszinte- seggel figyelmezteti a fiatal feleket, hogy az életben bizony szomorú napok is várnak reájuk; az az érzelem, melylyel most egymás iránt viseltetnek, az élet mindennapi teendői között veszteni fog melegségéből s akkor Isten kegyelme nélkül nem lesznek képesek teljesíteni kötelességeiket. Míg a szeretet megvan, addig nem nehéz teljesíteni ezeket.

»Vannak itt is kötelességek, de ezek édesek, mert