Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Cs.: II. Jenő pápa és a hidegvíz-próba

502

II. JEXŐ PÁPA• ÉS A HIDEGVÍZ-PRÓBA.

Mindez azonban a pápák nyilatkozatai és határoz- mányai ellen jött szokásba. Ezt a történettudomány beiga- zolta. Csak egy pápára s az ordáliák egyik nemére merült föl kétség. Brunner H., a tekintetes német jogtörténetíró határozottan állítja azt, hogy II. Jenő pápa jóváhagyta az istenítéletnek azt a. nemét, melyet hidegvíz próbájának hívtak.

Ez igen érdekes kérdés az egyházi fegyelem történe- tőnek látópontjáról.

A nevezett tudós hivatkozik Jaífé Ewald Regestáira (2565), ahol II. Jenő pápáról ez áll:

»Probatio per aquam frigidam quomodo facienda sit, docet litteris in Franciam missis.«

Migne col. Mabillon Veter. Anal. 161 (129 1.) »985 cum homines« cím alatt megvan maga a hivatkozás a rend- tartásra (formulára) az istenítélet e nemének megtartása- hoz, mely e szavakkal kezdődik: »cum homines vis mittere in aquam ad probationem.«

Ámde ezek nem kezdőszavai valamely pápai levélnek; és azért az előtte levő csillagjegyet mint az elveszett levél jelét hozzá kellett volna függeszteni.

A regesták első kiadásában (1949. sz.) megvan az a szöveg, csak a Migne-féle idézet járult hozzá. Migne azon- ban (138,1129.) még egyszer közli ezt a formulárét a bécsi udv. könyvtárban lévő 827. kódex (theol. 511) nyomán, itt azonban nincs szó II. Jenő pápáról mint szerzőről. Hasonlót találunk ugyancsak Migne-nél 162 (341—344), hol Juret F. kiadását (a jegyzetet Ivó 74. leveléhez) ismétli.

A pótfüzetekben ezt a hézagot ki lehetett volna töl- teni, mivel azóta napvilágot látott Zeumer K. kiadása »Ordi- nes judiciorum Dei« (Legum Sectio V. Formulae■ 1886. 601 — 722. lap). Már akkor fel kellett volna tüntetni a felmerült kételyeket Jenő pápa szerzőségére nézve, melyeket már Boch- mer Juszt. H. »Jus eccl. Protestant.« (5. köt. 509—605. lap) nyomós okokkal kifejezett.

Végre az Addendákban mégis hivatkozás történt Zeu- mer idézett művére, valamint Sdralek »Hinkm. v. Rheirns