Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Cs.: II. Jenő pápa és a hidegvíz-próba
It. JENŐ PÁL* A ÉS A HIDEGVÍZ-PRÓBA. 503 kan. Gutachten über die Ehescheid. Lothars II. (1881. 48. lap. 2. jegyzet) című munkájára; ez utóbbi szerző tagadja ama pápai levél valódiságát és hozzá csatlakozott Meurer Chr. (Hist. Jahrbuch der Görres-Gesellschaft, 1887. 138 la]). 2. jegyz.), aki azt a IX. százév számos hamisítványai egyi- kének mondja. Mindenekelőtt az a kérdés merül föl, hogyan szárma- zott ránk ama föltevés, mintha ama levél, illetőleg formu- láró szerzője II. Jenő pápa volna? A formuláró elején vagy végén két alakban fordul elő egy jegyzet, mely Jenő pápát említi: »Hoc judicium creavit omnipotens Deus, quia verus est«, így kezdődik az egyik, a másik pedig imigyen: »Bomani propter thesaurum.« Ezt a két változatot sehogyan sem lehet egyesíteni. Ennélfogva vagy az egyiket, vagy a másikat kell választani. Az utóbb említett változat, melynek kézírásos nyomát csak a XI., illetőleg XII. százévig tudjuk fölvinni, nyilván meseszerűnek mondható. Egész szövege igy szól: »Romani propter thesaurum sancti Petri et invidiam simul tulerunt Leoni papae oculos et linguam olim; at ille evasit vix de manibus eorum et venit ad imperatorem Carolum, ut eum adjuvaret de suis inimicis. Tunc imperator reduxit eum Bomam et restituit eum in locum suum, et thesaurum supradictum non potuit invenire aliter nisi per istud judicium. Quod judicium fecerunt beatus Eugenius et Leo et supradictus imperator Carolus, ut episcopi et abbates et comites firmiter teneant et credant, quia proba- tum habuerunt sancti viri illi qui invenerunt«. (Zeumer id. mű. 706. lap.) Hogyan lehet ebből azt következtetni, hogy »beatus Eugenius et Leo« szerzői volnának ennek az istenítéletnek? Mert a regesták egyszerre említik őket Károly császárral, mint a hidegvíz próbájának föltalálóit? Már pedig tudni- való dolog, hogy a germánoknál és frankoknál a forró víz próbája sokkal korábban, a kereszténység fölvétele előtt is szokásban volt. Inkább ezzel kell a kapcsolatot keresni,
