Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Sztavrovszky Gyula: A szűzi tisztaság apologiája

488

SZTAVKOVSZKY GYULA.

bizonyára meg is volt hatva a szűzi tisztaságnak ama cső- dálatos, de egyúttal természetes magasztossága által, melyre egyes jámbor egyének fölemelkedni képesek voltak. Ott van például a nazaréti szent Szűz: nem sórtette-e az ő szűzi tisztaságát a házasságnak még csak gondolata is, dacára a házassági állapot erkölcsi magasztosságának ? És ehhez hasonló példákat százával, sőt ezrével hozhatnánk föl! Vájjon az ilyen emberek szüzessége ellenkezik-e a terme- szettel? vájjon a szüzesség náluk észszerűtlen és természet- ellenes ? Ellenkezőleg, épen a házasság volna rájuk nézve nem rokonszenves, de erőszakolt, hogy ne mondjuk, terme- szetellenes állapot.

Igaz ugyan, hogy az ily kiválasztottak, kik szűzi tisztaságukat egész életükön át ily szeplőtlenül megőrizték, aránylag kevesen voltak és vannak a bűnös emberi nemben. Mindazáltal voltak és vannak, és létezésük mutatja, hogy határozottan helytelen dolog a szüzességet az emberi tér- mészettel ellenkező állapotnak tartani, és hogy ellenkezőleg, némely szellemileg magasabban álló egyéniségekre nézve épen a házassági állapot volna talán természetellenesnek mondható.

De ha az ily kiválasztottak kevesen is vannak a vilá- gon, de vannak kívülök még más emberek is, kikre nézve a házasság szintén erőszakolt állapot volna. Némely embe- 1'ek ugyanis, dacára ama nehézségeknek, melyekkel a szűzi erény gyakorlása jár, mégis könnyebben képesek elviselni eme nehézségeket, mint a szintén sok teherrel és nagy felelősséggel járó házas és családi élet kötelességeit. Az ilyenek, midőn a két különböző állapot közt választaniok kell, mindig annyira nemesek és becsületesek, hogy a választandó állapotban nemcsak előnyöket, jogokat és ké- nyelmeket keresnek, de készek egyúttal az állapottal járó és tőle elválaszthatatlan terheket, kötelességeket is magukra vállalni; és miután mindent alaposan megfontoltak és mér- legeltek, a házasságról lemondanak s a szüzességre hatá- rozzák magukat, mint oly állapotra, mely rájok nézve a természetesebb; mert irgy látszik, hogy természetük és